Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.

Óriási karriert futott be a minap a Facebookon egy óbudai tanító néni posztja, amely arról szólt, hogy nem ad fel hétvégére házi feladatot a gyerekeknek, sőt megígéri, dolgozatot sem írat hétfőn. Tóth Diána (Dia néni) azt kívánja a diákjainak, hogy pihenjenek, gyógyuljanak, és puszit is küld nekik. A netes közösség felkapta a történetet, a legtöbben sztárolják a pedagógust, mások értetlenségüket fejezik ki, hogy miért marad el a „jó öreg” házi feladat.

Hogy miért is okozott ekkora hype-ot ez az iskolai táblafelirat, arról a wmn.hu-n Szalánczi Krisztina klinikai szakpszichológus kifejtette: „a kisdiákok (különösen az alsósok, de a felsősökre is igaz) akkor tudnak jól teljesíteni, tanulni, játszani – egyáltalán: élni –, ha érzelmi biztonságban érzik magukat. Nem csak otthon. Ezt az érzelmi biztonságot már ez a pár sor is megadja.”

A foci mellett az oktatás az a terület, amihez mindenki ért. Főleg az olyan népszerű témákban lángolnak fel a viták, mint a buktatás vagy éppen a házi feladat. Hiszen a „mi időnkben is volt házi, mi is kibírtuk, és nem lett semmi bajunk, felnőttünk. És egyébként is: a régi iskolarendszer sokkal jobb volt.”

Ez utóbbit vélemény akkor is szilárdan tartja magát, ha a különböző felnőttvizsgálatok rácáfolnak, és bebizonyítják, hogy a felnőtt korosztály például olvasásban még rosszabb eredményt ér el nemzetközi összehasonlításban, mint a ma 15 évesek.

©

Magyarországon nagyon sok a házi

Bár a nemzetközi oktatásvizsgálatok általánosságban azt mutatják, hogy bizonyos mennyiségű és minőségű házi feladat a legtöbb országban javítja az átlag tanulói teljesítményeket, de az összefüggés egyáltalán nem egyértelmű. Több országban – többek közt Svájcban, az USA-ban, Horvátországban – kifejezetten negatívan hat a sok házi a vizsgaeredményekre.

Nemrég jelent meg az az OECD-tanulmány, amely a PISA-felmérés adataira épülve állítja sorrendbe az országokat a tanulók házi feladattal töltött idejének függvényében. A listát Finnország és Korea vezeti heti kevesebb mint három órával – márpedig e két ország oktatási teljesítménye hagyományosan a legjobbak között van évtizedek óta. A sereghajtók között találjuk viszont – több mint hat órával – Magyarországot. Ennél több otthoni munkára csak a spanyol, a lengyel, az ír, az olasz, illetve – közel tíz órával – az orosz gyerekek vannak kárhoztatva. A 2012-es PISA-vizsgálaton matematikából – a lengyeleket kivéve – ezek az országok az átlag alatt teljesítettek.

©

A „minél több a házi, annál jobbak az eredmények” közkeletű összefüggést tehát abszolút megcáfolják az adatok, igaz, mint a lengyel példa mutatja, azt sem lehet mondani, hogy minél több időt töltenek a gyerekek házi feladattal, annál rosszabb a teljesítményük.

A kevés házi jó, a sok házi rossz

Egy számos nemzetközi vizsgálat eredményeit összegző tanulmány megállapítása szerint a kevés házi feladat jobb teljesítménymutatókat eredményez, mint a semennyi, ugyanakkor a túl sok házi vissza is veheti a tanulói teljesítményeket.

A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a házi feladatnak vannak kifejezetten negatív hatásai is, mint a megcsömörlés (vagyis az az állapot, amelyben a tanulón úrrá lesz a fáradság, elveszti érdeklődését tennivalói iránt), a szabadidős és közösségi tevékenységek lehetőségeinek elvesztése, valamint az etikátlan gyakorlat terjedése. Az például, hogy a tanulók a feladatokat másokról másolják le, netán másokkal csináltatják meg.

Akkor most kell-e házi feladat, vagy sem?

Nincs összefüggés a jó/rossz tanulmányi eredmények és a sok/kevés otthoni tanulói munka között – véli Nahalka István. Az oktatáskutató szerint azon viszont sok múlik, hogy milyenek a házi feladatok. Magyarországon pedig hagyományosan kevéssé hatékony, gyakorló típusú házikat adnak a pedagógusok.

„A gyerekek (az egész napra kiterjesztett idővel) napi 8-9 órát bent vannak az iskolában, és ez idő alatt sem mindig oldják meg a házikat. Vannak olyanok, akik így akár napi 9-11 órát foglalkoznak a tanulmányi munkájukkal. Ez egészségtelen, és semmi értelme nincs.” Nahalka szerint a szünetekre, hétvégére sem szabadna házit adni, akkor ugyanis pihennie, feltöltődnie kellene a gyerekeknek.

Knausz Imre oktatáskutató szerint is az iskolában kellene megtanulni a tananyagot. „Minél inkább arra törekszünk az iskolai tanítás során, hogy ott ténylegesen megtanulják a tananyagot a gyerekek, annál kevésbé van szükség a házi feladatra. A magyar közoktatásban ugyanakkor sokszor csak annak a körvonalazása folyik a tanórákon, hogy mit kell megtanulni, a diákok aztán kénytelenek ez alapján otthon készülni.”

Annak a legrosszabb a házi, akinek a legnagyobb szüksége lenne a tanulásra

Ne felejtsük el, hogy ha az iskolában mindenki megtanulná a szükséges anyagot, és nem lenne szükség otthoni tanulásra, az esélyegyenlőségi szempontból is méltányosabb volna. Hiszen míg a középosztálybeli, jó családi körülményekkel rendelkező diákoknak otthon tudnak a szüleik segíteni, akár még magántanárt is fogadni, addig egy rossz szociális hátterű gyerek magára marad – az amúgy is ingerszegény környezetben – a tanulásban is.

A szakemberek nem utasítják el általánosságban a házi feladatot, a tanulók önálló otthoni munkáját, de ez szerintük sokkal inkább egy kreatív, elgondolkodtató, kutatómunkát igénylő tevékenység kellene hogy legyen, mintsem a szokásos gyakoroltató feladattömeg. Ez utóbbit mellesleg – mindenki emlékszik a tanulóéveiből – sokszor egymásról másolják le a diákok.

Értelmetlen a házi feladat

Vekerdy Tamás szerint nemcsak a 16-17 óráig tartó iskola után értelmetlen és a gyerekeket megterhelő házi feladatot adni, hanem még a normál korábban befejeződő iskola után is. Nemrég egy új-zélandi kutatásra hivatkozva kijelentette, hogy „az eminens számára a házi feladat nem nyújt fejlődési lehetőséget – a többi gyerek pedig nem csinálja meg, hanem szünetben leírja az eminensről”. Az egész napos iskolában pedig végképp nincs helye a házinak.

A valódi egész napos oktatással működő pesthidegkúti Gyermekek Házában 20 éve soha nem adnak házi feladatot. „Az egész napos iskola nem egyenlő azzal, hogy délelőtt a gyerek végigüli a tanórákat, délután pedig a napköziben elkészíti a házi feladatot, és kicsit futkározik az udvaron. Ez jó esetben egy olyan reggel nyolctól délután négyig-ötig széthúzott oktatási forma, amiben lehetőség nyílik a hagyományos tanulás, sportolás, művészeti foglalkozások mellett a mostanában sokat hangoztatott legkülönbözőbb nevelési feladatok ellátására is” – magyarázza Lányi Marietta pedagógiai vezető.

©

Ebből az iskolából négykor a gyerekek úgy mehetnek haza, hogy nincs házi feladat, nem kell már otthon foglalkozni a tananyaggal. Ez nem zárja persze ki, hogy sokszor kiselőadásra, valamilyen projektfeladatra készüljenek otthon a gyerekek.

Nem gondolta volna

Dia néni sem gondolta volna, hogy a Facebookra feltöltött képével "robbanthatna" az interneten. Meg sem fordult a fejében, hogy az elsőseinek kirakott posztja bárkinek is szemet szúr majd. Mint a wmn.hu-cikk nyomán írta, annak azonban örül, hogy a hirtelen népszerűvé vált posztja „felhívta az emberek figyelmét arra, hogy a gyerekeket meg kell értenünk, tudnunk kell igazodni az ő tempójukhoz, és ami a legfontosabb: szeretettel kell nevelnünk őket. Szerintem valóban nem a tananyag mennyisége a fontos, hanem az, hogy hogyan tanítjuk meg azt a mennyiségű anyagot. Az a fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeket arra, hogy szeressenek tanulni, és folyamatosan megtartsuk bennük azt a motivációt, amit alsóban még valóban nem olyan nehéz kialakítani.”

A tanító nem is érti, miért lepődtek meg olyan sokan az üzenetén. Mint írta, teljesen normális, „ha gyógypuszit küldök a ’gyerekeimnek’, amikor betegek, és elhalasztok egy dolgozatot... Hiszen többen is betegek. Akkor nekik nem az lenne a házi feladatuk, hogy meggyógyuljanak?”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán előadta, hogy nem kell Brüsszel pénze, de fejben már el is költötte

Orbán előadta, hogy nem kell Brüsszel pénze, de fejben már el is költötte

Covid osztályos orvos: Zsákbamacska, hogy melyik beteggel mi történik

Covid osztályos orvos: Zsákbamacska, hogy melyik beteggel mi történik

Bekeményít a lengyel kormány a kutyásokkal szemben

Bekeményít a lengyel kormány a kutyásokkal szemben