A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.
Ha éppen úgy tetszik nekik, a magyar oktatás pillanatnyi irányítói a finn oktatási modellt idézik nézeteik alátámasztására. A skandináv unortodoxia azonban összességében köszönő viszonyban sincs a magyarral. Az méltányos, eredményes, az iskolai és a tanári autonómiára épít, nincs tanfelügyelet, nincs szegregáció, bukás, lemorzsolódás, és nem mellékesen a világ egyik legjobb oktatási rendszere. A magyarról egyik sem mondható el.
Lényegesen rosszabban olvasnak a férfiak, mint a nők egy új kutatás szerint. A Hamburgi Egyetem olvasási kutatása a német oktatási és kutatási minisztérium támogatásával készült.
A jó erkölcs, a rendezettség, a kötelességteljesítés, a tudás, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tiltása nemcsak a jól működő iskolarendszer, de egyben az egészséges társadalom alapértékei is – szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint a PISA-felmérés mostani adatai nem igazolhatják a változtatásokat, ugyanakkor azokat a véleményeket is helyére kell tenni, amelyek megfélemlített tanárokról szólnak. Ezt Pokorni Zoltán mondta az Újkatedra című oktatási szaklap internetes honlapján megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy megspórolhatták volna az elmúlt két év gigantikus erőfeszítéseit, és jobb eredményt tudtak volna elérni, ha a nagy önkormányzatokat békén hagyják, és a kicsiket megsegítik.
Ízléstelen módon figurázta ki Szlovákiát John Stewart amerikai humorista, miután megtudta, hogy az európai ország leelőzte az USA-t a PISA-felmérésen - számolt be a Comment:com blog.
Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja meg a legutóbb nyilvánosságra hozott PISA-felmérés.
Magyarországon határozza meg legerősebben a családi háttér az iskolai eredményeket az OECD-országok közül – derül ki a legfrissebb PISA-felmérésből.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban ugyanúgy teljesítettek, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár átlagon felüli eredményről beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
A világhálón való böngészés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években javult a 15 éves magyar gyerekek olvasási készsége, szövegértése - többek között ez is elhangzott a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában a tegnap nyilvánosságra hozott 2009-es PISA-teszt eredményeivel kapcsolatban.
