Balla István
Balla István

Ha nem is a legjobbak, de matekból és természettudományból is a jobbak között vannak a magyar gyerekek egy nemzetközi mérés most ismertetett adatai szerint. Mindez egész más képet mutat, mint a PISA-tesztek eredményei. De sajnos nem az orbáni iskola lett jobb, oktatási csoda sem volt. A mérés más.

Évek óta ismert, hogy a PISA (Programme for International Assessment) nevű nemzetközi tanulói mérésben a magyar 15 éves diákok mind matematikából, mind szövegértésből, mind természettudományos tárgyakból a nemzetközi átlag alatt teljesítenek, és az eredmények fokozatosan romlanak. Nem is beszélve a digitális írástudásról és arról, hogy mennyire nem képes a magyar iskolarendszer a szociális hátrányokat csökkenteni.

©

Kedden egy másik nemzetközi felmérés adatait ismertették, ezek mintha egészen más képet festenének a magyar iskolák munkájáról. Az úgynevezett TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös adatai azt mutatják, hogy kifejezetten jók a magyar diákok mind matekból, mind természettudományos tárgyakból. Mindez azonban évtizedek óta így van: a TIMSS-felmérésekben rendre jól teljesítenek a magyar diákok.

Nincs itt semmi ellentmondás

A két eredmény közötti ellentmondás csak látszólagos. Ugyanis míg a PISA a felhasználható tudást méri minden vizsgált területen, a TIMSS a tantárgyi tudásra kíváncsi, azaz – leegyszerűsítve – az iskolákban tanított tananyag visszamondására.

Úgy képzeljük el például a különbséget, hogy míg az előbbi például úgy tesz fel egy kérdést, hogy

van egy adott méretű háromszög alakú telek, hány méter drótot kell venni, hogy be tudjuk keríteni azt,

a másik ugyanezt úgy teszi fel, hogy

van egy háromszög, aminek oldalai ilyen és ilyen hosszúak, mennyi a kerülete.

©

Míg az utóbbit meg tudják oldani viszonylag jól a diákjaink, az előbbivel nem nagyon tudnak megbirkózni. Ez persze leegyszerűsített példa, de érdemes elgondolkodni, minek örül jobban a munkaerőpiac: a tankönyvekben, tantervekben leírt tudás minél pontosabb visszaidézésének (hozzátéve, hogy ráadásul ez a fajta lexikális tudás nagyon gyorsan elillan), vagy a felhasználható tudásnak, amire támaszkodva a munkavállalók képesek lesznek problémákat megoldani, önállóan tanulni.

A két dolog persze nem szétválasztható élesen, nincs készségfejlesztés lexikális tudás nélkül, és a lexikális tudás is „hozza magával” valamennyire a problémamegoldó készséget.

A másik nagy különbség a PISA és a TIMSS között, hogy az előbbi tesztjeit a 15 évesek írják meg, az utóbbiét a 4. évfolyamos és a 8. évfolyamos (itt szigorúan az évfolyam számít, akárhány éves is valaki) tanulók.

 

TIMSS mintapélda
PISA mintapélda

Szingapúr az élen, bárhogy mérnek

Mindezeket előrebocsátva érdemes értelmezni a TIMSS-adatokat. És persze örülni is lehet jó teljesítményeknek: igaz, annak még jobban örülhetnénk, ha mind a kétféle mérésen lenne okunk büszkeségre.

Vannak ilyen országok: itt is, ott is az élmezőnyben szerepel Szingapúr, Tajvan, Hongkong vagy Dél-Korea. De míg például a PISA-ban Finnország hagyományos éltanuló (igaz az utóbbi időben némileg visszaesett), a TIMSS-ben már nem annyira az, körülbelül Magyarországgal kerül egy ligába.

Átlagon felül

Ennyi „ünneprontás” után, akkor nézzük a 2015-ös TIMSS főbb adatait. Magyarország 4. és 8. évfolyamon is jóval a nemzetközi átlag fölött teljesített, ráadásul a 4. évfolyam eredményei még javultak is. Íme négy infografika a 4. és 8. évfolyamos matek-, illetve természettudományos eredményekről.

Mint látható, mindkét területen, mindkét évfolyamban, ha nem is az élbolyban, de magasan az átlag felett teljesítettek a magyar diákok.

Kattintson galériánkra a további eredmények megtekintéséhez!
©

Kicsit árnyalja a képet viszont az eredmények eloszlása. Az oktatási rendszer fontos jellemzője ugyanis, hogy mennyire széles az a tartomány, amelyben a tanulói eredmények változnak. Minél szűkebb tartományon belül vannak az eredmények, annál egyenletesebb tudást képes biztosítani a diákoknak az iskola.

Magyarország adatainál – a viszonylag jó átlaghoz képest – nagyon tág ez az intervallum, azaz nagyon távol van egymástól a legrosszabbul és a legjobban teljesítők szintje. Ez a nagy szórás egyébként leginkább a rosszabb teljesítményű országokra jellemző. A velünk azonos átlagteljesítményt elérő országok közül a mi negyedikeseinknél a legszélesebb ez az intervallum.

©

Kifejezetten szűk tartomány figyelhető meg például a nálunk jobban teljesítő Belgiumban, a hozzánk hasonlóan szereplő Hollandia és Finnország esetében vagy a magyar negyedikeseknél kicsit gyengébb eredményt elérő német tanulóknál.

A probléma a felső tagozatban van

A két korosztály eredményeiben egyébként ellentétes trendek zajlottak le az ezredforduló óta lebonyolított mérésekben. A 4. évfolyamos matematika az 1995-ös 521 képességpontos átlageredményről 529-re, az 1999-es természettudományi mérés 508 képességpontos eredménye 542 pontra javult ebben az időszakban.

A 8. évfolyamos diákok 1999-ben 532 pontot értek el a matematikamérésben, 2015-ben viszont már csak 514 pontot, természettudományból pedig 552 pontról 527-re változott az átlageredményük.

©

Mindez a felső tagozatos matematika- és természettudomány-oktatás problémáira világít rá, arra, hogy az elmúlt két évtizedben bevezetett változtatások nem javítottak a magyar iskolán.

Mindenki oviban, lerobbantak az iskolák, utáljuk a matekot

A TIMSS-felmérés rákérdezett néhány, a tanulást befolyásoló háttérváltozóra is. E kérdésekben talán a legérdekesebb adat az óvodáztatásra vonatkozik. Nálunk és Dániában tölt a gyerekek legnagyobb hányada (97%) három évet az óvodában. Ez nyilván nem független attól a kormányintézkedéstől, amely 3 éves kortól kötelezően előírja az óvodát. A szakemberek szerint ez nem feltétlen pozitív, ugyanis a rendezett családokban, ahol erre van lehetőség, valószínűleg otthon harmonikusabban fejlődhetnének a gyerekek, mint az óvodában. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetben felnövő kicsiknek mindenképp fontos, hogy minél hamarabb oviba kerüljenek.

A felmérés arra is rákérdezett, hol milyen arányban járnak a gyerekek jó és kevésbé jó anyagi feltételekkel rendelkező iskolákba. Itt nincs okunk büszkélkedni, ugyanis Magyarországon a tanulóknak mindössze 27 százaléka jár ilyen szempontból jó, 33 százaléka elfogadható állapotú iskolába, a maradék 40 százalék (!) kifejezetten rossz feltételekkel rendelkező iskolába járt 2015-ben. (Ne feledjük, az államosításnak, a Kliknek elvileg az lett volna a célja, hogy az iskolák közötti különbségeket kiegyenlítse a központosítás.) E tekintetben Európában csak Portugáliában és Szerbiában rosszabb a helyzet.

A másik aggasztó adat, hogy a magyar tanárok szerint az iskola nem nagyon ösztönzi a tanulókat a jobb teljesítményre. Az azt leíró listában igencsak a sereghajtók között vagyunk. Mint ahogy a „Mennyire szeretnek matematikát, illetve kémiát, biológiát, fizikát tanulni” kérdésre adott válaszokból is az derül, hogy nálunk valami nagyon nem stimmel e tárgyak oktatásával.

©

Talán az sem meglepő – pedagógus-életpálya ide vagy oda –, hogy a magyar tanárok külföldi kollégáikhoz képest kifejezetten elégedetlenek a hivatásukkal.

Így zajlott a TIMSS-mérés

2015-ben a TIMSS hatodik alkalommal mérte fel a tanulók matematikai és természettudományi tudását. A vizsgálatban összesen 57 ország tanulói vettek részt, a 4. évfolyamos mérésben 50 ország tanulói szerepeltek, a 8. évfolyamos mérés 38 ország részvételével zajlott.

Magyarországon a 4. évfolyamról 144 iskola 241 osztályának 5039 tanulója vett részt, a 8. évfolyamról 144 iskola 241 osztályának 4896 tanulója írta meg a felmérést 2015. március 30. és április 27. között.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ügyvédből sikeres séf

Ügyvédből sikeres séf

Izraeli rendező nyerte a Berlinale fődíját

Izraeli rendező nyerte a Berlinale fődíját

Teszten a 24 milliós 7 üléses divatterepjáró, amelyre járhat a 2,5 milliós állami támogatás

Teszten a 24 milliós 7 üléses divatterepjáró, amelyre járhat a 2,5 milliós állami támogatás

Ombudsman: Jogot sért a kórház, ha elválasztja édesanyját az újszülöttől

Ombudsman: Jogot sért a kórház, ha elválasztja édesanyját az újszülöttől

Aggasztó dolog derült ki az elektromos cigiről, úgy tűnik, mégsem olyan ártalmatlan

Aggasztó dolog derült ki az elektromos cigiről, úgy tűnik, mégsem olyan ártalmatlan

Negyedik fiókáját neveli a meleg pingvinpár

Negyedik fiókáját neveli a meleg pingvinpár