szerző:
MTI

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint a PISA-felmérés mostani adatai nem igazolhatják a változtatásokat, ugyanakkor azokat a véleményeket is helyére kell tenni, amelyek megfélemlített tanárokról szólnak. Ezt Pokorni Zoltán mondta az Újkatedra című oktatási szaklap internetes honlapján megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy megspórolhatták volna az elmúlt két év gigantikus erőfeszítéseit, és jobb eredményt tudtak volna elérni, ha a nagy önkormányzatokat békén hagyják, és a kicsiket megsegítik.

Pokorni Zoltán szerint tévednek, akik "ugye megmondtam!" felkiáltással a PISA 2012 adataival igyekeznek igazolni döntéseiket, de azoknak sincs igazuk, akik a jelenlegi oktatási vezetés nyakába akarják varrni a kudarcot. A tények makacs dolgok, s mivel több évre előre a többség nem képes megjósolni egy majdani mérés eredményeit, a mostani adatok nem igazolhatják a változtatásokat. Ugyanígy tény az is, hogy a változtatások később történtek, mint a PISA 2012 adatfelvétele, azaz a mérés eredményében ezeknek a változtatásoknak a hatása még nem jelenhetett meg – fejtette ki.

Hozzátette: a sok esetben felmenő rendszerben bevezetett intézkedések hatásairól majd egy későbbi, a 2015-ös vagy a 2018-as adatfelvétel adhat releváns képet. Kellő távolságtartással kell tehát kezelni azokat az elkapkodott nyilatkozatokat, amelyek a szöveges értékelés kötelező bevezetésének vagy éppen az évismétlés szabályainak rövid távon az oktatás eredményességét alapjaiban meghatározó voltáról értekeznek. De azokat a kommentárokat is helyre kell tenni, amelyek megfélemlített tanárokról szólnak, vagy még be sem vezetett intézkedéseknek tulajdonítják a teljesítményromlást.

©

Kiemelte: a jelentés azon országok közé sorolja Magyarországot, amelyek az első, 2000-ben történt adatfelvétel óta javítottak eredményeiken. Nem lehet biztosan tudni, hogy a mostani adatok egy megtorpanást vagy trendfordulót jeleznek, de komolyan kell vennünk őket – állapította meg.

Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy a szakiskolai képzés átalakítását illetően borúlátó. A PISA-eredmények hosszú ideje jelzik, hogy a magyar diákok nagyjából ötöde a legrosszabbul teljesítők sávjába tartozik. Ez a magas arány a most nyilvánosságra került adatok szerint még emelkedett is. Márpedig ismert, hogy az alulteljesítő gyerekek kerülnek be a szakiskolai képzésbe, alacsony ismeretszinttel, és még meglévő tudásukat is csak nagyon alacsony szinten tudják használni. Ezek között az adottságok között indult az új rendszer, amelyben minimálisra csökkent a közismereti képzés, ez pedig nagyon gyorsan krízishelyzethez vezethet.

Arra a felvetésre, hogy ugyanannyi pénzzel egyszerűbben és hatékonyabban meg lehetett volna újítani a közoktatást, azt mondta: megspórolhatták volna az elmúlt két év gigantikus erőfeszítéseit. Jobb eredményt tudtak volna elérni, ha a nagy önkormányzatokat békén hagyják, és a kicsiket megsegítik, és azokra a gondokra fókuszálnak, amiket többek között a PISA-mérés rendre megmutat. A rengeteg pénzből, elképesztő energiával felépített gigászi rendszerben most a legegyszerűbb feladat megoldása is harci tett – mutatott rá. Kifejtette: megvannak a tankönyvek (nagyrészt), az iskolaalapító okiratok, a pedagógus-kinevezések: ezeknek örülnek.

"Pedig ez volna az alap, az nem hőstett, hogy hatalmas erőfeszítéssel megoldjuk az általunk okozott problémát" – fogalmazott. Szerinte a baj az, hogy a kialakított struktúra nehezíti meg azokat a dolgokat, amelyek eddig üzemszerűen, gyorsan, intelligensen működtek az önkormányzati intézmény-fenntartási rendszerben. A kormány sajnos instrumentális oktatáspolitikát folytat: eszközöket emel föl és hirdet mindent megoldónak, ahelyett, hogy józanul értékelné, milyen gondot akar megoldani és ahhoz keresne megfelelő eszközöket. Az államosítás egy kicsit önmagáért való eszközzé vált – állapította meg.

Szólt arról is: több ponton szükséges volt a beavatkozás, a változtatások egy része – a sikeres országok gyakorlatát is nézve – megítélése szerint jó irányba mutató. Ilyen az óvodáztatás kiterjesztése, az egész napos iskola választhatósága vagy minden nehézség ellenére a mindennapos testnevelés, a rossz helyzetű települések intézményeinek esetében a központi támogatás erősítése vagy az általa is szorgalmazott közösségi munka megjelenése az oktatásban.

De vannak hibás intézkedések is, s olyanok is, ahol az irány jó, a problémát a túlzások okozzák, amikor átesnek a ló túlsó oldalára, és egy fejlesztést kötelezővé és kizárólagossá teszünk. Előbbiek közé tartozik például a szakképzés átalakítása. Rossz irányba tart szerinte az életpályamodell is, de itt is van mód a korrekcióra.

Az eltúlzott mértékű beavatkozások között említette a fenntartás teljes körű államosítását vagy a tartalmi szabályozás uniformizálását, amiket indokolatlannak és komoly kockázatot hordozóknak tart. Itt vissza fog lendülni az inga, kérdés, monitorozzuk-e a folyamatokat, illetve van-e, lesz-e elég bölcsesség elébe menni a szükségszerű korrekciónak – mutatott rá Pokorni Zoltán.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Heteken belül törli a Google a Google+ szolgáltatását, mégsem tűnik el (teljesen) az internetről

Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra

Nyári táborok: új trend, hogy a külföldön élő magyarok hazaküldik a gyereket nyárra

Vonatszerencsétlenség Kongóban

Vonatszerencsétlenség Kongóban

Kijevben nem hiszik el, hogy Orbán mindjárt tankra ül, és elfoglalja a Kárpátalját

Kijevben nem hiszik el, hogy Orbán mindjárt tankra ül, és elfoglalja a Kárpátalját

Munkatelepre küldött a bíróság egy csecsenföldi jogvédőt

Munkatelepre küldött a bíróság egy csecsenföldi jogvédőt

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára