Egyre durvul a vihar a lengyel köztévé körül
Lengyelországban karácsonykor is dúl a politikai harc a köztévé miatt, ráadásul veszélybe került a megígért harminc százalékos pedagógus-béremelés
Lengyelországban karácsonykor is dúl a politikai harc a köztévé miatt, ráadásul veszélybe került a megígért harminc százalékos pedagógus-béremelés
„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – mondta Donald Tusk, akinek kormánya a jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítja a közmédia finanszírozását.
Lengyelország jó úton halad, hogy hozzájusson az 5,1 milliárdos uniós zöld átállási alap első részletéhez.
Hivatalosan még csak most kezdődik az új kormány megalakításának folyamata, egyelőre az eddigi kormányfő próbálkozásával. A házelnököt az új többség simán megválasztotta.
Egy lengyel lap szerint konkrét videókampánnyal is segíthette a magyar kormány a PiS-t. Korábban már megírták, hogy magyar tanácsadók segítették a lengyel kormánypárt kampányát.
A köztársasági elnök a távozó Mateusz Morawiecki miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, annak ellenére, hogy nincs parlamenti többsége. Igaz, ő azt állítja, hogy még lehet.
Andrzej Duda köztársasági elnök a jelek szerint húzza az időt.
Renitensből ismét jó tanuló lehet Lengyelország az EU-ban, de egy Donald Tusk vezette kormánynak odahaza meg kell küzdenie a választáson győztes, de parlamenti többséghez nem jutó Jog és Igazságosság (PiS) illiberális örökségének felszámolásával.
„Csak a hatalomvágy köti őket össze” – ez is egy cím a híradóból, amely szerint csak káosz várható az új kormánytól.
A magyarországi lengyel nagykövetségen szavazó lengyelek elsöprő többsége a kormányváltásra szavazott.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sikerült összeszámolni a vasárnapi választásokon leadott összes szavazatot, a végleges eredmény nem változott a már ismert részeredményekhez képest.
Több mint 30 000 bizottságból már csak 13-nak az eredményére várnak.
A PiS vezet, de ez még mindig nem lenne elég a többséghez.
80 százalékos feldolgozottságnál apad a PiS előnye, de még mindig vezet, ez azonban nem lesz elég a kormányzó többség megszerzéséhez.
Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.
Nem mondhatjuk mi, lengyel nők, hogy a politikai döntés nem ránk tartozik, nem mondhatjuk, hogy a szavazatunk nem számít, írja vendégszerzőnk, a lengyel a Gazeta Wyborcza publicistája.
Ki vezeti valójában Lengyelországot és ki vezetné, ha harmadszor is győzne a Fidesz ideológiai testvérpártja? Egy az egyben ugyanaz a state capture zajlott-e Lengyelországban, mint nálunk? Mi a különbség Donald Tusk Polgári Koalíciója és a Márki-Zay Péter-féle összellenzék között? Miről szól a választással egybekötött népszavazás? És kik dönthetik el Lengyelország közeljövőjének sorsát? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni érdemes a vasárnapi lengyel választásokról.
Lidércnyomással érne fel, ha Lengyelország, a PiS-szel az élen lépne Orbán Viktor helyébe, mint a feljövő szélsőjobb vezére a földrészen, írja brit lap elemzése.
Várhelyi Olivér bővítési biztos a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna, Grúzia és Moldova EU-s tagfelvételéről beszélt. Az oroszok kémkedéssel és szabotázzsal próbálják megbénítani az EBESZ-t. A nagyobbik lengyel kormánypárt elutasította, hogy elnöke az amerikai kézben lévő TVN 24 csatornán vitázzon az ellenzék vezérével, mondván, az elfogult a PiS ellenfelei irányába. A kínai gazdaság helyzetét elemzi Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.