A lengyel parlament jóváhagyta a négy kérdést, amelyre október 15-én, a parlamenti választással együtt várják a polgárok válaszát. Az ellenzék szerint a kérdések félrevezetőek és részben hazug állításokat tartalmaznak.
Sokat beszélünk tudásalapú gazdaságról, itt az ideje, hogy a politika is tudásalapú legyen – mondja Grzegorz Kolodko közgazdász, kétszeres lengyel pénzügyminiszter, aki szerint a propaganda euroszkeptikussá tette a közvéleményt.
Mi volt az elmúlt év legfontosabb politikai fejleménye Magyarországon? Mi lehet abból, hogy Orbán Viktor sosem volt ennyire elszigetelve az EU-ban és a világban, mint most? Sikerült-e legyőzni a populistákat Nyugaton, és ha igen, az európai integráció kudarca-e, hogy Közép-Kelet-Európát a szélsőségesekkel azonosítják? Van-e olyan erős a gender- és woke-ellenes üzengetés, mint az iszlamofóbia volt? Egyebek között ezekről kérdeztük Cas Muddét, a Georgia-i Egyetem holland politológusát, a szélsőjobb és a populizmus egyik legbefolyásosabb nemzetközi kutatóját.
A kahovkai gát felrobbantása az oroszoknak hadseregnek sem jó. Kovács Zoltán államtitkár levelet írt az EUobserverbe a magyar uniós elnökségről folyó vita ügyében. Magyarország és 4 társa megakadályozta az ukrán gabonaimport-tilalom feloldását. A szerb elnök 10 éve nem volt ilyen szorult helyzetben. Az Európai Parlament frakciói az őszi lengyel választások tisztasága miatt aggódnak. Van ok és lehetőség betiltani a német szélsőjobboldali AfD-t. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A CPAC rendezvényével több nemzetközi lap is foglalkozik. Kiemelik többek közt, hogy az Orbán Viktor által szőtt háló több helyen is lyukas, hiszen egykori lengyel és olasz szövetségesei nem, vagy csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat a találkozón. A német nyelvű újságok jellemzően a választási győzelemre készülő osztrák szabadságpárti vezető, Herbert Kickl budapesti szereplését elemzik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az orosz ügyekben tolmácsoló Marcin W. két vallomást tett, ami komoly kihívás elé állítja a lengyel ellenzéki vezetőt, volt kormányfőt, Donald Tuskot: ha az egyiknél szavahihetőnek ítéli a férfit, a másikban is annak kell lennie. A kampány dübörög, noha csak egy év múlva lesz a választás.
A második világháborús jóvátételi követelés felemlegetése valójában belpolitikai kérdés, írja a német lap. A legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szénája nem áll jól egy évvel a választások előtt, a gazdaság legatyásodott, az ország elszigetelődött Európában.
A Frankfurter Allgemeine budapesti és varsói tudósítói szerint „diplomáciai betegségről" volt szó, amikor a két ország elnöke a járványra hivatkozva nem találkozott személyesen.
Nyugaton már nagyon sokan nem értik, miért kell milliárdokat utalni olyan keleti kormányoknak, amelyek nem kívánják tiszteletben tartani az egyeztetett normákat, írja német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung külpolitikai felelős szerkesztője.
Az aláírók nem tudják pontosan, mi a célja az Európa jövőjéről szóló konferenciának, de azt feltételezik, hogy az EU centralizálásáról lehet szó.
Az olasz politikus Portugáliában vázolta fel, milyen jobboldali egységet szeretne látni az Európai Unióban.
Ez ellen azonban az Európai Unió sokat tudna tenni. Kérdés, hogy akar-e cselekedni, teszi fel a kérdést a távozó lengyel emberi jogi biztos, Adam Bodnar a Spiegelben.
Három hónappal a lengyel Alkotmánybíróság döntése után kihirdették, és ezzel hatályba léptették az abortusz tilalmát sérült magzatok esetében.
Korábban úgy tűnt, a lengyel kormánypárt elnöke elhalasztja az operációt, hogy Duda mellett kampányolhasson.
Az Európai Parlament elítélte a PiS törvénytervezetét, a magyar kormánypárt viszont nem. A DK tiltakozást szervez.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök marad, szerepe a kormányon belül erősödik – ez derült ki a péntek este bemutatott kormánynévsorból.
A vártnál is nagyobb győzelmet aratott a lengyel parlamenti választásokon az eddigi kormánypárt. Receptje a bőkezű osztogatás, a történelemhamisítással végzett nemzettudat-építés és a homofóbia volt, ás a jelek szerint botrányai sem verték ki a szavazóknál a biztosítékot.
A második helyezett Polgári Koalíció viszont alacsonyabb szavazatarányt ért el, mint azt az exit pollok jelezték.
A devizahitelesek győztek az Európai Bíróságon, de újabb perek várnak rájuk Lengyelországban.
Az ellenzék szerint még a kommunista időkben is jobb volt a helyzet.
