A nagy világlapok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a magyar miniszterelnök így vagy úgy, de keresztülvitte akaratát az EU-ban a szankciós könnyítések ügyében. Válogatásunk a New York Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitungig.
Timothy Snyder szerint ki kell mondani, hogy Oroszország fasiszta. A magyarok nélkül is meg lehet lépni az olajembargót. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sokan az uniós tagállamok vezetőinek május végi találkozójától várják a vita rendezését.
A brüsszeli lap pénteken azt írta, hogy a magyar makacsság miatt napolhatja el az Oroszország elleni olajembargót az Európai Unió.
A magyar külügyminiszter elmondta, Magyarország csak akkor áll be a szankciók mögé, ha megoldják a felmerülő költségek ügyét. Nincs remény az orosz–ukrán háború diplomáciai megoldására. A Sorstalanság című regénnyel összefüggő Kertész Imre-naplójegyzetek kerültek elő. Nemzetközi lapszemle.
Három uniós tisztviselő szerint a pénzt a REPower uniós stratégia részeként lehetne Budapestre irányítani.
Az izraeli Pegasus kémszoftver gyártója nem ad elég felvilágosítást a működését vizsgáló amerikai tanácsadócégnek. A Herendi Porcelánmanufaktúrát dicsérik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai diplomácia reménykedik, hogy végül sikerül tető alá hozni a megállapodást, és többek közt Magyarország is beadja a derekát. Budapest és Pozsony hosszabb időt, öt évet és támogatást kér energiarendszere átalakítására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Facebookon reagált a ZDF értesüléseire.
Az orosz–ukrán konfliktus a legélesebb nemzetközi válsághelyzet az 1962-es kubai rakétaválság óta. Soha azóta nem volt ekkora veszélyben a világ. A háborúból az ukránok akár győztesen is kikerülhetnek. Kérdés az is, mit lép a következőkben az Egyesült Államok. Mindeközben Orbán Viktor újratervezte az EU-s támogatáshoz fűződő viszonyát.
Az orosz–ukrán háború szinte mindent felülírt úgy a nemzetközi politikában, mint a magyarországi választási kampányban. Erről ír több mértékadó európai és Európán kívül lap is.
A szerző 1989-ben hatalmas reményekkel hallgatta a fiatal Orbán Viktor beszédét a Hősök terén, ám most, a Politicóban megjelent cikkében azt mondja, a polgároknak meg kell ragadniuk a lehetőséget a leváltására, amíg még lehetséges.
Az uniónak először azokat a tagjait, így Magyarországot, kell helyretennie, amelyek akadályozzák az előre mutató közös politikát Kínával szemben– írta Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai és eurázsiai ügyekért felelős igazgatója, a Német Külpolitikai Társaság korábbi vezetője a Politico hírportálon.
Bármiféle engedmény hangos és egyértelmű jelzés lenne mind a demokráciáknak, amelyek nyugati támogatásra támaszkodnak, mind az autokratáknak, akik nem szeretik a szabadságunkat, és félnek tőle – figyelmeztet Anders Fogh Rasmussen a Politicóban megjelent véleménycikkében.
A Vatikánnak nagy erőfeszítésébe kerül, hogy elválassza egymástól a vallást és a politikát, miután Jézust egyre többször használja saját céljaira a jobboldal – írja a Politico külpolitikai szakújságírója, Jacopo Barigazzi.
Az előző kancellár, Angela Merkel fékezte, hogy előre lehessen lépni a demokrácia ügyében. Ám most végleg megszűnt ez az akadályozó tényező. Így látja a helyzetet Guy Verhofstadt, EP-képviselő, volt belga miniszterelnök, aki sokáig ellátta a liberális frakció vezetői teendőit Strasbourgban.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt interjút adott a Politicónak, amelyben arra biztatta az EU-t, hogy tegyen óvintézkedéseket, és akadályozza meg a forrásokkal való visszaélést.
A lap szerint Várhelyi Olivér álláspontja a Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozásával kapcsolatban nem pártatlan.
Az amerikai portál új fejezetet nyitott, gyorsabb tempóra késztette a hagyományos lapokat – nem meglepő, hogy a német Axel Springer médiacég egymilliárd dollárt sem sajnált a megvásárlására.
A német-francia vállalat egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az amerikai médiapiacból.
