Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Brüsszelben diplomaták és tisztviselők már két hete sikertelenül küzdenek azért, hogy megállapodás szülessen a 27 uniós ország között arról, hogy nem vásárolnak többé kőolajat Vlagyimir Putyintól – írja a Politico. Két hete Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll az útjukban.
Bár egyes diplomaták továbbra is a gyors megállapodásban reménykednek, még legalább két hétbe telhet, mire az EU hatodik Oroszországgal szembeni szankciócsomagját aláírják. Szerdán a közösség egy nagyszabású energiastratégiát fog felvázolni, amely esetleges pénzügyi lehetőségeket is tartalmaz az olyan országok számára, mint Magyarország, akiknek nehezebb eltávolodni az orosz energiahordozóktól.
Egyes diplomaták azt remélték, hogy ezzel megszerezhetik Orbán támogatását. Hétfőn azonban a magyar kormány újabb akadályt gördített a megállapodás elé: 15-18 milliárd eurót kért, ami megkönnyíthetné Magyarország vonakodó átállását az orosz nyersolajról az alternatív üzemanyagokra.
Ez az összeg drámai ugrást jelent ahhoz képest, hogy Magyarország korábban 750 millió eurót szánt finomítói és csővezetéki infrastruktúrájának átalakítására. A követelés elkeserítette a diplomatákat, és egyesek azon tűnődtek, hogy egyáltalán létrejön-e valaha is megállapodás az orosz olaj egész EU-ra kiterjedő betiltásáról. „Ha ilyen magasra teszik a lécet, hol van a középút?” – kérdezte egy uniós diplomata. Hozzátette:
Mindannyian szeretnénk megoldásokat találni Magyarország gazdasági aggályainak kezelésére, de ezek a számok szóba sem jöhetnek.”
Egy másik uniós ország diplomatája „erkölcstelennek” nevezte a játszmát, hangsúlyozva, hogy háború idején nem ilyen tárgyalásokat kellene folytatni.
Putyin olajiparának célba vétele kulcsfontosságú ahhoz, hogy elvágják azt a pénzforrást, amelyet az orosz elnök ukrajnai háborújának finanszírozására használ. Az invázió kezdete óta az EU több tízmilliárd eurót költött orosz energiaimportra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 4-én ismertette tervét, és elismerte, hogy az orosz nyersolaj és finomított üzemanyagok behozatalának teljes tilalma „nem lesz könnyű”.
De – tette hozzá – „egyszerűen meg kell tennünk”. Magyarország, amely tengerparttal nem rendelkezik, és ezért kőolajvezetékekből történő szállításra szorul, igyekezett azzal érvelni, hogy az uniós csomaggal szembeni ellenállása pusztán gyakorlati és gazdasági, nem pedig politikai jellegű.
Orbán Viktor hétfőn azt mondta, hogy nem hisz a szankciók alkalmazásában, de „az európai egység érdekében” Magyarország nem fogja blokkolni azokat. Volt azonban egy kikötés: az intézkedések „nem veszélyeztethetik Magyarország energiabiztonságát”. Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere pedig egy új, 15-18 milliárd eurós árcédulát ragasztott a magyar támogatásra, mondván, hogy a pénzre a magyar energiastruktúra teljes modernizációjának finanszírozása és az emelkedő árak kezelése miatt van szükség. Szijjártó megismételte azt az igényt is, hogy a vezetéken szállított orosz kőolaj mentesüljön a tilalom alól.
Az uniós tisztviselők és diplomaták eredetileg azt remélték, hogy Magyarország vonakodását úgy tudják leküzdeni, hogy valamilyen pénzügyi kompenzációt ajánlanak fel a szerdai REPowerEU stratégián keresztül, amely megmutatja, hogy a közösség miként szüntesse meg az orosz energiaimporttól való függőségét. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a REPowerEU önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy Magyarországot is rávegye a csatlakozásra.
Von der Leyen maga is megtette a szükséges lépéseket, és Budapestre sietett, hogy személyesen tárgyaljon Orbán Viktorral, miután világossá vált, hogy Orbán keményen ellenáll. De az útja eredménytelen volt. A regionális vezetőkkel tervezett videokonferencia, amelynek célja, hogy megvitassák, hogyan lehetne segíteni Magyarországot az alkalmazkodásban, nem jött létre, és a kormányok és diplomaták közötti megbeszélések is bizonytalanok.
A külügyminiszterek hétfői találkozója is előrelépés nélkül ért véget, mert – mint Josep Borrell, az EU vezető diplomatája elmondta – a kérdések túlságosan összetettek, és a megoldásuk sokkal több technikai munkát igényel. „Remélem, hogy nem fog tovább tartani, de nem tudom megmondani, hogy ez egy vagy két hét lesz” – mondta.
Brüsszelben most már elkerülhetetlenül megkezdődött a visszaszámlálás az uniós vezetők május végi rendkívüli találkozójáig. Orbán Viktor és csapata máris kijelentette, hogy az energetikai szankciók annyira fontosak, hogy azokat az állam- és kormányfőknek kellene megvitatniuk, nem pedig a brüsszeli képviselőknek.
Orbán a múltban is szívesebben tárgyalt kényes döntésekről vezetőtársaival, mint brüsszeli diplomatákkal és tisztviselőkkel. És miközben más országok inkább elkerülnék, hogy a vezetőiknek az energiabiztonság technikai kérdéseiről kelljen dönteniük, egyre inkább tudatosul mindenkiben, hogy a május 30-31-i csúcstalálkozó adhatja a legjobb esélyt a patthelyzet feloldására. „A legmagasabb szintű politikai megállapodásra van szükség” – mondta egy másik diplomata.
A brüsszeli követek és tisztviselők most arra a kérdésre keresik a választ, hogy Magyarország meddig hajlandó elmenni. Orbán Viktor már korábban is vétóval fenyegetőzve zsarolt ki politikai engedményeket az EU-tól. 2020-ban például azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az EU költségvetési és gazdaságélénkítési csomagját, mert az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásához kötötték.
Most uniós tisztviselők és diplomaták azt gyanítják, hogy Orbán Viktor időhúzó taktikája arra irányul, hogy rávegye a bizottságot, hogy álljon el a Magyarországnak nyújtandó támogatásoknak a jogállamisági normák aláásása miatti megvonásától, noha az olajszankciókról folytatott tárgyalások középpontjában Magyarországnak az energetikai átálláshoz szükséges idő és pénz iránti követelései állnak.
Több ország is figyelmeztetett, hogy a két kérdés nem kapcsolódhat össze. „Egyértelműen el kell választanunk a két dolgot” – mondta Wopke Hoekstra holland külügyminiszter. A jogállamisági vita „alapvető és rendkívül fontos” az EU számára hosszú távon, és nem szabad felhígítani.
„A második vita az energiáról szól, és arról, hogy hogyan gondoskodjunk arról, hogy mindenki számára elviselhető megállapodásra jussunk.” Belül azonban egyre nagyobb mindenkiben a frusztráció, és nehéz megjósolni, hogy Orbán állásfoglalásának milyen következményei lesznek. Az egyik diplomata azt mondta: „Ezúttal a történelem rossz oldalán állnak”.
Az orosz–ukrán háborút követő hírfolyamunkat alább találja:
Ukrajna mindent megtesz Mariupol védőiért, Zelenszkij Macronnal tárgyalt - percről percre a háború 84. napjáról
A mintegy tíz négyzetkilométeren elterülő Azovsztal komplexum romjai között még mindig zajlik a mentési művelet. A francia államfő közölte ukrán kollégájával, hogy Párizs az elkövetkezendő napokban fokozza a Kijevnek szánt fegyverszállításokat. Kövesse percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.
