Fontos kormányzati pozícióba kerülhet Schmitt Pál legfontosabb támasza. A hírek szerint helyettes államtitkári posztra kinézett Kiss Norbert két évig vezette az államfő hivatalát, amely 2010 óta hibát hibára halmozott, és képtelen volt kezelni Schmitt bakijait. Fideszes források szerint Kiss az utolsó percig szorgalmazta, hogy a nyilvánvaló botrány ellenére az idős köztársasági elnök a doktori-ügyben „küzdjön az igazáért”.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
A Semmelweis Egyetem szenátusa megvonta Schmitt Páltól a doktori címet. A szenátus 33 igen és 4 nem arányban hozta meg a döntést. A Hallgatói Hálózat tagjai ovációval fogadták a döntést. Schmitt a frankfurti reptéren értesült a hírről, de nem nyilatkozott.
Egyetlen hónap alatt zavarták le 1992-ben Schmitt Pál doktori védését a Testnevelési Egyetemen. A tényfeltáró bizottság szerint még a védés előtt a témavezetőnek vagy a bírálóknak már a felkészülés idején kellett volna felhívnia a szakszerűtlen forráskezelésre a doktoráló figyelmét, de az egyik opponens azt mondta, ők már bekötve, készen kapták a disszertációt.
Nem tartanak a Fideszben a Schmitt Pál doktoriját vizsgáló bizottság szerdai jelentésétől, de az államfő elleni támadások folytatására számítanak, ami egyes kormánypárti politikusok szerint ellehetetlenítheti hosszú távon az államfőt. Ahogy Schmitt 2010-es jelölésekor, most is Orbán Viktor fog dönteni, akinek viszont komoly presztízsveszteséget jelentene az államfő leváltása. A fideszesek fokozódó izgalommal várják a március 28-i bejelentést.
A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.
A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával. Hiába hivatkozik arra Schmitt, hogy a dolgozata megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, mind az akkori törvények, mind az egyetem akkori szabályzata a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást, a tudósok, akadémikusok pedig 1992-ben is a legsúlyosabb vétségnek tartották a plagizálást.
Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
Schmitt Pál helyzete tarthatatlanná vált, és azonnal le kellene mondania – ez üvöltött tegnap este minden csatornán. Pedig ez téves következtetés. Schmitt Pálnak nem kell, sőt nem szabad lemondania. Semmi nem változott, a munkáját egyáltalán nem befolyásolja, hogy van-e neki doktori címe. Nem azért lett ő köztársasági elnök, mert mondjuk okos lenne vagy legalább tisztességes. Az egyenesen kizáró ok.
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
