szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.

„Semmi nem változott a Schmitt-ügyben. Ahogy közeledik a bizottság jelentése, úgy természetesen beszélgetünk a folyosón róla, de még napirenden kívül sem esett szó a köztársasági elnök jövőjéről a frakcióüléseken, a kérdés tabutémának számít” – mondta a hvg.hu-nak a nagyobbik kormánypárt egyik, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselője.

Az atv.hu csütörtökön, a Népszava pénteken számolt be arról, hogy a fideszes Lázár János és Gulyás Gergely, illetve a KDNP-s frakcióvezető, Harrach Péter a házszabályt módosító indítványt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely a napilap szerint Schmitt Pál lemondását készítené elő, könnyítené meg. A televízió hírportálja és a Népszava szerint „mindez különösen azért érdekes”, mert a Semmelweis Egyetem által január 25-én felállított, az államfő plágiumgyanús doktoriját vizsgáló bizottsága a jövő hét szerdán teszi közzé a jelentését. Schmitt a Bruxinfónak március 7-én azt mondta, tiszteletben fogja tartani a vizsgálat eredményét. (A hvg.hu által kirobbantott plágiumügyről itt olvashat többet.)

A Fidesz-frakció pénteken közleményben reagált a tévé és a napilap állításaira, azt hangsúlyozva, hogy a köztársasági elnök jogállásával és ezen belül lemondásával kapcsolatos szabályok az új országgyűlési törvény tervezetében változatlan tartalommal szerepelnek, a médiumok által említett törvényjavaslatoknak semmi köze nincs a Schmitt-ügyhöz. A hvg.hu által megkérdezett fideszes képviselők szerint az új, eddig nem létezett országgyűlési törvény teszi szükségessé a házszabály módosítását, ráadásul a korábbiakhoz képest semmi új előírást nem akarnak bevezetni.

Régi-új szigor

A kormánypárti képviselők még a múlt héten, március 14-én nyújtották be az Országgyűlésről szóló kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatukat, majd ezzel összhangban javasolták a parlament működési és szervezeti szabályzatának számító házszabály módosítását is. A január 1-jén hatályba lépett új alkotmány szerint az Országgyűlésről külön törvény kell rendelkezzen – korábban ugyanis a parlamentre vonatkozó szabályok csak az alkotmányban és a házszabályban szerepeltek, illetve több, szintén kétharmados törvényben voltak szétszórva.

Schmitt a parlamentben - nem szabják rá a szabályokat
©

Az atv.hu és a Népszava által idézett házszabály-módosítási indítvány indoklásában az szerepel, hogy a benyújtók az új alkotmánnyal és az elfogadásra váró országgyűlési törvényjavaslattal való összhangot szeretnék megteremteni. Az indítvány 63 paragrafust tartalmaz, ebből csak az egyik, a 48. foglalkozik a köztársasági elnök lemondásának vagy leváltásának szabályaival. Ezenfelül többek között a bizottságok működésével, a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványokkal vagy az alakuló ülés szabályaival is foglalkozik.

Csak egy lovat ülhet meg
A januártól hatályos alaptörvény, ahogy az 1989-es alkotmány is szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg az államfő esetében. A köztársasági elnök megválasztását követően nem vállalhat semmilyen más állami, társadalmi, gazdasági vagy politikai tisztséget, nem lehet más keresőfoglalkozása, egyéb tevékenységéért – leszámítva a jogdíjakat – díjazást nem fogadhat el.

A 48. paragrafus nagyrészt megismétli azokat az államfő lemondására vonatkozó előírásokat, amelyek a még hatályban lévő jelenlegi házszabályban is megtalálhatók. A mostani szabály szerint ha a köztársasági elnök megsérti az összeférhetetlenségi szabályokat, akkor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kivizsgálja az ügyet és határozati javaslatot készít a parlament számára, melyben felszólíthatják az államfőt, hogy öt napon belül szüntesse meg az összeférhetetlenséget, különben megszűnik a megbízatása. Ehhez a döntéshez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A szigorú összeférhetetlenségi előírás a március 14-én benyújtott módosító indítvány nyomán sem változna, mindössze kikerülne belőle a kétharmadra való utalás, és új elemként megjelenik a „megválasztásához szükséges feltételek hiánya” formula. Viszont az alaptörvény leszögezi, hogy az összeférhetetlenséget csakis a jelen lévő képviselők kétharmada mondhatja ki, a tervezet új házszabály rendelkezéseit pedig – ahogy az összes hazai jogszabályt – az alkotmány előírásai szerint kell alkalmazni, tehát a képviselők egyszerű többsége nem dönthet a jövőben sem az ügyben. Ha az alaptörvény kétharmadot állapít meg valamely törvénynél, akkor ezt a házszabály sem írhatja felül.

A fideszes módosító indítvány szerint bekerülne a házszabályba, hogy amennyiben az államfő „megválasztásához szükséges feltételek” már nem állnak fenn, leváltható. De ez sem egy olyan új szabály, amely Schmitt plágiumügyére alkalmazható lenne, hiszen ez az előírás csak akkor alkalmazható, ha a köztársasági elnök hirtelen képtelen lenne megfelelni a megválasztásakor egyszer már teljesített feltételeknek. Azaz, a szabály csak akkor alkalmazható, ha a köztársasági elnököt gondnokság alá rendelnék, esetleg megfosztanák szavazati jogától, vagy bűncselekményért elítélnék. Ugyanakkor az alkotmány kimondja, hogy a köztársasági elnök ellen büntetőeljárás csak megbízatásának lejárta után indítható, tehát a „megválasztásához szükséges feltételek hiánya” formula alkalmazása szinte kizárt.

Hogyan mondhat le az államfő?

Az államfő megfosztható a tisztségétől, ha megválasztása után megsérti az alaptörvényt vagy bármelyik másik törvényt – melyek betartása felett őrködik. Ebben az esetben a régi és a tervezett új előírások szerint is ugyanazok a szabályok érvényesek. A régi és az új alkotmány is azt tartalmazza, hogy ilyenkor az eljárást a képviselők egyötöde indítványozhatja, de kétharmaduk támogatása kell a vizsgálat elindításához. A régi és az új alaptörvény szerint is az Alkotmánybíróság bírálja el a cselekményt, és a vizsgálat végén – ha bizonyítást nyernek a vádak – a testület foszthatja meg a tisztségétől a köztársasági elnököt. A megfosztási eljárás parlamenti szabályai sem változnának a házszabály tervezett módosítása után.

Szavaz a Fidesz-frakció - a Schmitt ügy továbbra is tabu
©

A régi és a tervezett új házszabály is pontosan szabályozza az Országgyűlés teendőit az államfői lemondás esetére. Szándékát az államfő nyilatkozatban jelzi, amit a képviselők kötelesek 15 napon belül megvitatni és lezárni. Az sem új, hogy legalább tíz képviselő vagy valamelyik frakció kérheti a köztársasági elnököt, hogy gondolja át újra a döntését. Ha mégsem változtat a szándékán, az Országgyűlés mindössze tudomásul veszi a lemondását.

Szintén nem új az a szabály, amely kiköti: ha az államfő 90 napon keresztül nem tudja ellátni a teendőit – többek között nem írja alá a törvényeket –, akkor bármelyik parlamenti képviselő kezdeményezheti az okok kivizsgálását, amely végül akár az elnök leváltását is eredményezheti. Bár a még hatályos házszabály a 90 napos időintervallumot nem tartalmazza, a régi alkotmányban benne volt ez az előírás, ahogy az új alaptörvényben is szerepel.

Amennyiben március 28-án a bizottság jelentése elmarasztalná Schmitt Pált, tisztségétől a parlament sem a régi, sem az új alkotmány, vagy házszabály szerint nem foszthatná meg. Jogi értelemben tehát egyedül a lemondás jöhet szóba, és ezen a tervezett új szabályok sem változtatnának.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Index: négy évet várt a védésre Schmitt kisdoktorija?

Schmitt Pál 1992-es kisdoktorijának négy évvel korábbi, a végső verziótól több ponton eltérő változatára akadt az Index egy régi újságcikk alapján. Az 1988-as verziónak a beszámoló szerint még a címe is más volt.

hvg.hu Itthon

Schmitt Pál mosakodik, de hiába - íme, az akkori szabályok

A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával. Hiába hivatkozik arra Schmitt, hogy a dolgozata megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, mind az akkori törvények, mind az egyetem akkori szabályzata a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást, a tudósok, akadémikusok pedig 1992-ben is a legsúlyosabb vétségnek tartották a plagizálást.

MTI Itthon

Medián: 41 százalék akarja Schmitt Pál lemondását

A Medián felmérése során megkérdezett emberek 41 százaléka szerint Schmitt Pál köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy véli, nem kellene az államfőnek távoznia; 21 százalék nem adott egyértelmű választ.

hvg.hu Itthon

Tüntetők fogadták Schmittet Csepelen

Schmitt Pál köztársasági elnök távozását követelték tüntetők csütörtökön Csepelen, ahol a magyar és a lengyel államfő emléktáblát avatott a lengyel-magyar barátság napja alkalmából.

Németh Sándor: Lehet, 2 év múlva egy olyan fordulat fog történni, mint 2010-ben, csak fordítva

Németh Sándor: Lehet, 2 év múlva egy olyan fordulat fog történni, mint 2010-ben, csak fordítva

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Amikor a szexbotrány újraválasztást vagy Pro Urbe díjat ér - politikusi botrányhistória

Amikor a szexbotrány újraválasztást vagy Pro Urbe díjat ér - politikusi botrányhistória

Hűvösre kerültek az orgazdák, csökken az autólopások száma

Hűvösre kerültek az orgazdák, csökken az autólopások száma

A kurdok felfüggesztik az Iszlám Állam elleni harcot

A kurdok felfüggesztik az Iszlám Állam elleni harcot

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes