szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem tartanak a Fideszben a Schmitt Pál doktoriját vizsgáló bizottság szerdai jelentésétől, de az államfő elleni támadások folytatására számítanak, ami egyes kormánypárti politikusok szerint ellehetetlenítheti hosszú távon az államfőt. Ahogy Schmitt 2010-es jelölésekor, most is Orbán Viktor fog dönteni, akinek viszont komoly presztízsveszteséget jelentene az államfő leváltása. A fideszesek fokozódó izgalommal várják a március 28-i bejelentést.

Orbán Viktor közvetítőkön keresztül olyan jelzéseket küldött a Sándor-palotába, hogy az államfő tartson ki a bizottság jelentéséig, valahogy rendezni fogják a kérdést - tudta meg több fideszes forrásból a hvg.hu. A pártban nem készültek forgatókönyvek a szerdai bejelentésre, ám a megkérdezett képviselők többsége olyan állásfoglalásra számít az egyetem bizottságától, amely végül felmenti Schmitt Pált.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített tanulmányával. Az Index és a hvg.hu egy héttel később azt is feltárta, hogy további 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Március elején pedig újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu az államfő doktori disszertációjában.

A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem január 25-én állított fel bizottságot az ügy kivizsgálására, amely szerdán teszi közzé a jelentését. Schmitt a Bruxinfónak március 7-én azt mondta, tiszteletben fogja tartani a vizsgálat eredményét, bár arra a sajtóban többször nekiszegezett kérdésre, hogy lemondana-e, eddig nem válaszolt. (A hvg.hu által kirobbantott plágiumügyről itt olvashat többet.) A Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy a bizottság már elkészült a jelentéssel, melyben a napilap szerint az szerepel, hogy nem indokolt a doktori cím elvétele, mert hatályos jogszabályoknak és az egyetemi szabályzatnak megfelelt a disszertáció.

A jelentés nyilvánosságra hozatalakor a köztársasági elnök külföldön lesz: Schmitt vasárnap utazott el Dél-Koreába, ahol Magyarországot képviseli a második nukleáris védettségi csúcson.

Orbán sokat küzdött érte

A Fideszben – melynek Schmitt korábban az alelnöke volt – az ügy januári kirobbanása óta tabutémának számít ez a kérdéskör. Bár a február elején tartott egri frakciótanácskozás előtt többen arra számítottak, hogy a zárt ülésen meg fogják vitatni az ügyet, Schmitt kisdoktorijáról végül nem esett szó, és a téma azóta sem került elő, a képviselők legfeljebb egymás közt, a folyosón beszélgetnek róla.

Schmitt és Orbán a parlamentben - kattintson képes összefoglalónkért!
Túry Gergely

A hvg.hu által hétfőn a parlamentben megkérdezett kormánypárti képviselők többsége azt mondta, Schmitt sorsa a pártelnök-miniszterelnök kezében van, mindenki Orbán Viktortól vár világos jelzést. Bár úgy tudjuk, hogy az ügy elnökségi ülésen sem került elő, információink szerint a pártelnök azt üzente a Sándor-palotába, hogy tartson ki az államfő, valahogy rendezni fogják a kérdést.

Több kormánypárti képviselő emlékeztetett arra, hogy 2010 májusában Schmitt Pál Orbán személyes jelöltje volt: a pártelnök-miniszterelnök a jelölt nevét hetekig lebegtette, majd bulgáriai nyaralásáról levélben küldte meg a frakcióknak. A Hírszerzőnek 2010. október elején több vezető fideszes politikus azt mondta, Orbán első perctől Schmittet akarta köztársasági elnöknek, de meg kellett küzdenie a pártját támogató értelmiséggel és a jelölést ellenző elnökséggel.

A jelölési időszakban, május 3-án 11 értelmiségi proklamációt adott ki Sólyom László újraválasztása mellett lobbizva: a kiáltványt aláírta többek között az orbáni politika mellett magát elkötelező Makovecz Imre építész, a konzervatív szemléletű volt alkotmánybíró, Zlinszky János, Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató igazgatója, illetve Tölgyessy Péter politológus, volt fideszes képviselő is. Kövér László a Heti Válasznak 2010. július végén adott interjújában elismerte, házelnökké választását kockáztatva érvelt Schmitt ellen a Fidesz elnökségében. A párt választmányi elnöke hangsúlyozta, ő alkalmasnak tartotta Schmittet a posztra, de úgy vélte, voltak, akik alkalmasabbak lehettek volna.

Ezzel szemben a miniszterelnök-pártelnök az elnökségi üléseken kifejtette: az ország gazdasági helyzete radikális lépéseket követel, a törvényhozásnak fokoznia kell a tempót, a kormány pedig nem kockáztathat azzal, hogy egy Sólyom-típusú államfő vétót emel. Orbán egy alkalommal állítólag úgy zárta rövidre az elnökségi vitát, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.

„Ciki, amit a sajtó a kisdoktoriról megírt, feltehetően még van is benne igazság, de biztos, hogy ez politikai támadás” – mondta az egyik kormányzati forrás, aki szerint a kormányfő is így fogja fel az ügyet, és Orbán rendszerint kitart azon támogatottjai mellett, akiket a sajtó vagy az ellenzék „támad”.

„Felemás”, „puha” döntést várnak

Több magas rangú fideszes politikus is azt állította a hvg.hu-nak, hogy még nem készültek tervek a szerdai bejelentés kezelésére. A megkérdezett kormánypárti képviselők szerint két dolognak kell megtörténnie ahhoz, hogy Schmitt kezét elengedjék: a bizottságnak el kell ismernie, hogy az államfő 1992-ben plagizált és meg kell vonnia az egyetemnek a doktori címet a köztársasági elnöktől.

„Egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha a bizottság felemás döntést hozna. Mondjuk, elismerné, hogy vannak ’kölcsönszövegek’ a doktoriban, vagy a bolgárral azonos ’törzsanyagból’ dolgoztak, de a címet nem vonják vissza arra hivatkozva, hogy akkor mások voltak a fokozatszerzések szabályai” – mondta egy forrásunk. A kormánypárti politikus utalt arra, hogy a Semmelweis Egyetem eleinte ódzkodott a testület felállításától. Két nappal az ügy kirobbanása után Tóth Miklós, a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja közleményt adott ki, amiben azt írta: "nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott értekezést". Tóth szerint a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. Január végén – a hvg.hu információi szerint részben az akadémia nyomására – végül mégis létrehívták a bizottságot, melynek összetétele szerdáig titkos. (Az 1992-ben érvényes, a plagizálást elítélő szabályokról itt olvashat részletesen.)

Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem dékánja
Pataky Zsolt

Egy másik kormányzati forrás, fideszes képviselő azt mondta, nem lepődött meg, amikor kiderült, hogy „valami nincs rendjén” Schmitt disszertációjával: „addig sem gondoltam túl sok jót a sportdiplomákról”. A politikus szerint a jogutód SE nem mer majd kockáztatni, mert fél, hogy a kilencvenes években készült többi sportolói doktorikról is hasonló dolgok derülnek majd ki, így szerinte „puha döntés” fog születni. Volt, aki azzal mentegette Schmittet, hogy akkoriban sokan írták "segítséggel" a kisdoktorijukat. Egy másik fideszes politikus név nélkül annyit mondott: szerinte a bizottság csak azért kapott ennyi időt, hogy legyen elég idejük valami "politikailag elfogadható" szöveget megfogalmazni.

"Pali megtörhet"

Eddig egyedül Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke mondta azt nyilvánosan, ha bebizonyosodik, hogy Schmitt plagizált, le kellene mondania. A kormányzati politikusok közül eddig a plagizálást tavaly még közleményben elítélő Hoffmann Rózsa, és Martonyi János szólalt meg. Bár a hvg.hu-nak adott interjújában az oktatási államtitkár még nem akarta véleményezni az ügyet, később a Heti Válasznak azt mondta: „az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás”. Hoffmann ugyanakkor hangsúlyozta, magának a disszertációnak a megítélése nem feladata. Martonyi a hvg.hu-nak azt mondta: "nyilván végére kell járni a dolognak, de köztársasági elnök úr állítja, hogy nem plagizált, én megbízom a szavaiban".

Többen is arra számítanak a kormánypártokban, hogy a bizottság jelentésétől függetlenül Schmitt továbbra is a sajtó és az ellenzék célkeresztjében marad. A frakcióban az a hír terjed, hogy a hvg.hu és más lapok „töltött fegyverrel” várják a szerdát – ezért többen visszakérdeztek, hogy mivel készülünk. Egy befolyásos fideszes politikus azt mondta, azért gond, hogy a pártban nem beszélték ki eddig az ügyet, az elnökség nem készített vészforgatókönyvet, mert így az esetleges újabb botrányok, vagy az elítélő jelentés felkészületlenül éri a Fideszt, a „csípőből kiadott gyors közlemények” pedig tovább ronthatják a helyzetet.

„Függetlenül a bizottság jelentésétől, vagy a Fidesz vezetésének döntésétől a kérdés az, hogy Pali meddig bírja a támadásokat, mikor törik meg. Jó lenne ezt megelőzni” – mondta az egyik, név nélkül nyilatkozó magas rangú kormányzati politikus. (Az államfőre vonatkozó alkotmányos szabályokról, a lemondási vagy a leváltási eljárásról itt olvashat.)

„Nekünk akár jól is jönne Schmitt távozása. Nem olvasná a fejünkre az ellenzék naponta a plágium-ügyét, ráadásul nyernénk két évet” – beszélt a szerdán várható döntés esetleges következményeiről a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő magas rangú kormányzati forrás. A fideszes politikus arra utalt, hogy egy, kétharmados többséggel még az idén megválasztott új köztársasági elnök 2017-ig töltené be hivatalát, míg Schmitt Pál megbízatása 2015-ben járna le. Fideszes forrásaink szerint formálisan még mindig nem került szóba a pártban az államfő ügye, de a jelentést fokozódó izgalommal várják a frakcióban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Itt a jelentés: Schmitt plagizált, de doktor marad

Háromoldalas összefoglalót tett közzé a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság. Megállapították, hogy Schmitt Pál kisdoktorijában formai szabálytalanságokat ejtett, elismerték, hogy egy az egyben átvett oldalakat más művekből. Ugyanakkor a felelősséget a Testnevelési Egyetemre hárítják, mert szerintük az intézmény nem figyelmeztette Schmitt Pált időben.