Hogyan hatnak a női könnyek a férfiakra?
A nők érzelemből hullajtott könnyei átmenetileg csökkenthetik a férfiaknál a tesztoszteron férfihormon szintjét - állapították meg izraeli kutatók.
#Science
A női könnyek csökkentik a férfiaknál a tesztoszteron szintjét
A nők érzelemből hullajtott könnyei átmenetileg csökkenthetik a férfiaknál a tesztoszteron férfihormon szintjét - állapították meg izraeli kutatók.
A fájdalmat tartósító agyi enzimet találtak kutatók
Egérkísérletekben egy olyan agyi enzimre bukkantak kanadai és dél-koreai kutatók, amely tartósítja az idegsérülések utáni fájdalomérzetet.
A dinoszauruszok kihalása utat nyitott a nagytestű emlősöknek
Újabb tanulmányok szerint a dinoszauruszok kihalása utat nyitott az emlősök méretének növekedése előtt. Néhány faj több elefántnyi méretűre nőtt, a legnagyobb emlős – egy orrszarvúhoz hasonlatos állat – például öt és fél méterre és 17 tonnára „cseperedett”. A faj Eurázsia vidékének erdeiben élt, és a mamut nyápicnak tűnt mellette.
Az ujjak nélküli robotkéz jobban beválik
Nem kellenek feltétlenül ujjak ahhoz, hogy valamit meg lehessen fogni: amerikai kutatók olyan robotkart hoztak létre, amely az italfelszolgálástól a rajzolásig mindenre képes, pedig nem ujjakban végződik.
A Földhöz hasonló bolygóra bukkantak
A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége.
Kétségek a korai hominidával kapcsolatban
Néhány kutató kétkedésének adott hangot a Science című folyóirat legfrissebb számában az elmúlt év antropológiai szenzációjának tekintett hominidalelettel kapcsolatban: nem biztosak abban, hogy a nagyjából 4,4 millió évvel ezelőtt élt állat tényleg az ember ősének tekinthető-e.
A béka és az ember genomja sokban hasonlít
Első ízben fejtették meg kutatók egy béka genomját, és mint kiderült a kétéltű örökítőanyagának egy része sok hasonlóságot mutat az emberével.
130 évig is élhetnénk. De hogyan?
Genetikusok szerint 120-130 évig élhetnénk, de alig vannak emberek, akik századik születésnapjukat is megünnepelhetik. A cél egyébként sem az, hogy tovább éljünk, hanem az, hogy tovább legyünk egészségesek - írja a Science című tudományos folyóirat.
A vízgőz-koncentráció esésével lassulhatott a globális felmelegedés
A sztratoszféra vízgőz-koncentrációjának esése okozhatta a globális felmelegedés ütemének elmúlt években mért lassulását - állítják kutatók.
Mai módszerrel finomították az aranyat az ősi andoki kultúrák
Eddig kevés bizonyíték volt arra, hogy az Andok ősi civilizációi kifinomult fémiparral rendelkeztek. Most egy geológusokból és régészekből álló csapat arra talált utalásokat, hogy ezek az őslakosok higanyos amalgámozással finomították az aranyat. Ez a fontos fémipari módszer napjainkban is használatban van.
Csillapítja, de erősítheti is a fájdalmat a marihuána hatóanyaga
Egy most megjelent tanulmány szerint a könnyűdrog központi vegyülete, illetve az emberi test által termelt, THC-hez hasonló anyag enyhíti a fájdalmat, de érzékenyebbé is tehet a fizikai hatásokra.
Fény derült a színváltó bogár titkára
A díszbogár irizáló, metálzöld színét nem pigmentsejtek, hanem kitinvázának mikroszerkezete okozza, amely csaknem azonos a folyadékkristályokéval - írják amerikai kutatók a Science tudományos folyóirat legutóbbi számában.
A vártnál kevésbé gyorsan lassulnak az atlanti áramlatok
Az Atlanti-óceán áramlatainak lassulása várhatóan kevésbé gyorsan következik be, mint korábban gondolták a Science című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint.
„Áramszünetet” okoznak az agyhullámaink alvás közben
"Agyi áramszünetet" hoz létre az úgynevezett lassú hullámú alvás egyik legnagyobb amplitúdójú elektroenkefalográfiai (EEG) hulláma, a K-complexum (KC) - derítették ki magyar idegtudósok, akik kutatásaikról a Science című tudományos folyóiratban számoltak be.
Vulkánkitörés pusztíthatta ki a tengeri élőlényeket
Mintegy 260 millió évvel ezelőtt egy kínai vulkánkitörés vezetett a tengeri élet hirtelen kipusztulásához szerte a világon - jelentették be brit paleontológusok az amerikai Science című tudományos magazin pénteki számában.
Mesterséges csont és védőmellény készülhet a szupererős pókselyemből
A pókselyem már eddig is erősebb, ám könnyebb volt az acélnál, most pedig ehhez képest is háromszor erősebbé tették német kutatók kis mennyiségű fém hozzáadásával.