Alekszandar Vucsics szerb államfő új miniszterelnök kinevezésével próbálja kifogni a szelet a diáktüntetők vitorlájából, míg a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik Moszkvába menekülhet az őt letöltendő börtönbüntetéssel sújtó szarajevói bírósági ítélet elől.
Magyar Péter és Sulyok Tamás összeszólalkozásából vezette le a veszélyt ifj. Lomnici Zoltán.
Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.
Huszonöt évvel ezelőtt ért véget a modernkori hadviselés leghosszabb ostroma: Szarajevó elgyötört polgárai 3 év, 10 hónap és 24 nap bezártság után, 1996 márciusában hagyhatták el szabadon az 1992 április eleje óta szerb gyűrűben lévő boszniai fővárost. Szarajevó a mai napig magán viseli a háború pusztításának a nyomait, s az egykor soknemzetiségű város már sohasem lesz ugyanolyan, mint az ostrom előtt volt.
Szikora Róbert sátáni figurának tartja, de ez tulajdonképpen lényegtelen is. Máshol azonban egyenesen azt terjesztik: ő áll a Black Lives Matters-akciók hátterében. És akkor a magyar kormány és hűséges visszhangjai kijelentéseiről nem is beszéltünk. Mindent összevetve, Soros György alighanem a világ egyik legtöbbet szidott embere mára – ezzel jóformán minden olvasni (vagy hallott szöveget értelmezni) tudó ember tisztában van. De voltak itt olyanok is, aki egyenesen megöletni próbálták. Például Slobodan Milosevic, Jugoszlávia és Szerbia egykori, utóbb etnikai tisztogatással és népirtással vádolt elnöke.
A lengyel Olga Tokarczuk mellett egy osztrák író, Peter Handke kapta meg az idén az irodalmi Nobel-díjat. Bár Handke kvalitásait senki sem vonja kétségbe, az sokakat felháborított, hogy az író többször is tiszteletéről biztosította a háborús bűnök elkövetése miatt bíróság előtt álló Szlobodan Milosevicset, majd, amikor a hatalmától megfosztott jugoszláv elnök meghalt, Handke búcsúbeszédet mondott a hazáját diktátori eszközökkel kormányzó politikus sírja mellett.
Húsz éve, 1995. december 14-én írták alá Párizsban az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak és egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni békemegállapodást. A dokumentumot Alija Izetbegovics bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök szignózta. Az egyezséget három hetes kemény alkudozás előzte meg, a tárgyaló felek között Richard Holbrooke, a washingtoni kormányzat képviselője közvetített. A megállapodás ugyan a harcoknak véget vetett, ám a Bosznia megosztott maradt: a bosnyákok, horvátok és szerbek közti bizalom nem állt helyre.
Oroszország menedékjogot adott Milosevics családtagjainak a szerb államügyész szerint.
Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök szülővárosa, a Belgrád közelében fekvő kelet-szerbiai város, Pozarevac megvásárolja a néhai elnök családjának birtokában levő Bambilandet, Szerbia afféle Disneylandjét, amelyet Milosevics Marko nevű fia hozott létre 1999-ben - adta hírül kedden a Blic című belgrádi napilap.
Egy belgrádi bíróság elvette Slobodan Milosevics néhai szerb és jugoszláv elnök családjától belgrádi házát – írja csütörtökön a belgrádi sajtó.
A külföldön a "Balkán mészárosának", a "Pokol nagykövetének" és a "Szerb Napóleonnak" is nevezett, csütörtökön elfogott Ratko Mladicsot földijei közül sokan még ma is csak zseniális tábornokként emlegetik, és a szerbek többsége ellenzi a kiadatását.
A szerb állami rádió és televízió (RTS) kedden bocsánatot kért a múlt század kilencvenes éveiben folytatott háborús propagandáért, és azért, mert támogatta, kiszolgálta Szlobodan Milosevics rendszerét.
A szerb ügyészség szóvivője szerdán bejelentette, hogy a néhai Szlobodan Milosevics fia, Marko Milosevics politikai menedékjogot kapott Oroszországban. Amennyiben azonban elhagyja az államot, elfoghatják az egykor rettegett fiatalembert.
A belgrádi ügyészség kedden meglepő döntéssel megakadályozta, hogy közel tíz évig tartó moszkvai tartózkodása után hazatérhessen Szerbiába a hatalomból 2000-ben eltávolított Szlobodan Milosevics néhai szerb elnök özvegye.
Mintegy 800 lakos írta alá Alekszinac városában azt a petíciót, amelynek célja, hogy Szlobodan Milosevics néhai szerb elnök szobrot kapjon a városban – írja a belgrádi Press című napilap.
Politikai menedéket kapott Oroszországban Bogoljub Karics szerb üzletember, aki annak idején Szlobodan Milosevics néhai szerb elnököt pénzelte - írta hétfői számában a Blic című belgrádi napilap.
