Tetszett a cikk?

Huszonöt évvel ezelőtt ért véget a modernkori hadviselés leghosszabb ostroma: Szarajevó elgyötört polgárai 3 év, 10 hónap és 24 nap bezártság után, 1996 márciusában hagyhatták el szabadon az 1992 április eleje óta szerb gyűrűben lévő boszniai fővárost. Szarajevó a mai napig magán viseli a háború pusztításának a nyomait, s az egykor soknemzetiségű város már sohasem lesz ugyanolyan, mint az ostrom előtt volt.

A boszniai polgárháború és annak egyik legtragikusabb helyszíne, Szarajevó volt életem első, s talán legfurcsább háborúja: egyik nap még a várost körülvevő hegyekben állomásozó szerb tüzérek között voltam, másnap már az ostromlott városban a bosnyákokkal együtt menekültem be a házakba, amikor eldörrentek a Szarajevóra irányzott ágyúk és aknavetők. Ott voltam, amikor a labdarúgó-stadionok gyepén ásták az előző napi harcokban meghalt emberek sírját, s láttam, ahogy a szarajevóiak gyűjtik a fák leveleit, hogy azt teaként megfőzve valamennyi C-vitaminhoz jussanak. Vizük sem volt, a közszolgáltatások már az ostrom első heteiben megbénultak, esténként pedig sokszor a gyertyák lángja volt az egyetlen fényforrás.

©

Nekünk, újságíróknak jó sorunk volt. Belgrád felől a szerb egységek átengedték a tudósítókat, s a városban a Holiday Inn szállodában lakhattunk, ahol volt villany, fűtés és élelem, s a szerbek csak néha lőtték el a felsőbb emeletek egy-egy szobáját. A szarajevóiak azonban valódi pokolban éltek: a belvárosi toronyházakban, például a "Mesterlövészek völgyére” átkeresztelt Zmaja od Bosne utcában a szerb orvlövészek válogatás nélkül tüzeltek a szabadba kimerészkedőkre, a tüzérség pedig – hogy megtörje a várost védők ellenállását – szinte folyamatosan ágyúzta a település házait és utcáit. A harcokban az épületek 23 százaléka sérült meg súlyosan, 63 százaléka pedig részlegesen, s az utak jelentős része is használhatatlanná vált.

©

Az orvlövészek között sok külföldi is akadt, egyikükkel, egy orosz zsoldossal néhány évvel később Moszkvában találkoztam. Ő egy német társával együtt bújt meg az egyik magasházban, s amikor a rejtekhelyüket bemérő védők ágyúval lőttek vissza, az orosz fegyveres súlyosan megsérült, s német társa vonszolta őt biztonságba. Amikor felépült, akkor derült ki, hogy a német apja még Wehrmacht-katonaként megfordult a Szovjetunióban, s ott volt Kurszknál is, ahol az orosz zsoldos apja harcolt a nácik ellen.

Gyilkos zápor

Az ostrom csúcspontján, 1992-1993-ban naponta átlagosan több mint háromszáz tüzérségi lövedék hullott a városra, de volt olyan nap, amikor közel négyezer lövedék csapódott be. Több tömegmészárlás is történt, a legsúlyosabb a Markale-piac elleni 1994-es támadás volt, amelyben mintegy hetven polgári személy vesztette életét. Másfél évvel később ismét találat érte a piacot, akkor 43-an haltak meg. Nem csak a szerbek követtek el súlyos bűncselekményeket: a bosnyák fegyveresek több száz, Szarajevóban maradt szerbet öltek meg. Az ostrom idején 14 ezer ember halt meg, az áldozatok közül hatezren voltak polgári személyek. Ebben a számban azonban nincsenek benne azok, akik a nélkülözések okozta betegségekben vesztették életüket.

©

Az ostromgyűrű 1993 nyaráig majdnem teljesen zárt volt, csak egy, állandóan szerb tűz alatt lévő hegyi úton lehetett bejutni a városba. Az Igman-hegyen, a Bjelasnica-hegyen állandóak voltak a harcok a szerb és a bosnyák erők között, pont ott lőtték egymást az ellenségek, ahol 1984-ben még a béke jelképének számító téli olimpiát rendezték meg.

1993 nyarára viszont elkészült egy alagút, ahol korlátozott mennyiségű élelmet és fegyvert lehetett bejuttatni a városba, s amelyen keresztül sokan – köztük betegek, idősek és gyermekek – kijuthattak a szabad világba. A 785 méter hosszú alagúton mintegy ötmillió kilogramm élelmet és 8,8 millió kilogramm egyéb terméket vittek be a városba, katonai felszerelésből pedig 4,5 millió kilogramm érkezett. Az alagútnak egy múzeum állít emléket, a föld alatti járat első néhány métere ma is megtekinthető.

©

Tétlen világ

Bár Szarajevót a szerbek ostromolták, az, hogy a gyűrű évekig megmaradhatott az európai hatalmak bűne is: a fegyverszállítási embargó a védőkre is kiterjedt, az európai diplomatákat pedig éveken át az orruknál fogva vezette Szlobodan Milosevics szerb elnök, aki a tárgyalásokon mindent megígért, majd gyorsan meg is szegte a szavát. Az ostrom végét az amerikai kezdeményezésre indított többszöri NATO-beavatkozás hozta el: az észak-atlanti szövetség gépei komoly károkat okoztak a szerb hadigépezetnek, közben pedig 1995-ben a horvát és bosnyák erők a szárazföldön indítottak ellentámadást. A szerbek – hogy elkerüljék a súlyos vereséget – végül elfogadták 1995 decemberében a polgárháborút lezáró daytoni egyezményt, ám az utolsó szerb katonák csak 1996 február végén hagyták el a város környékét.

Szlobodan Milosevics
©

Az ostrom után ugyan gyorsan megkezdődött a helyreállítás, ám manapság is sok olyan háztömb maradt még, amelyek csak azért nem néznek ki ugyanúgy, mint az ostrom napjaiban, mert a romos épületeket benőtték a fák és a bokrok. Míg a belváros – és különösen a régi piac, a Bascarsija és környéke – újra élénk és vibráló, a városi köztereken mementóként meghagyott temetők a mai napig emlékeztetnek a harcokra. Ahogyan sok helyen meghagyták a becsapódott gránátok szilánkjai által a betonba vájt lyukakat is, sok helyen az ártatlanok vérét szimbolizáló vörös festékkel öntötték ki a bemélyedéseket.

©

Eltűnt sokszínűség

A lelkekben is megmaradtak a háború sebei. Az egykor négy népesebb nemzeti közösség – bosnyákok, szerbek, horvátok és zsidók – lakta városból elmenekült a zsidók és a szerbek többsége, és a bosnyákok és a horvátok közötti viszony is távol van az ideálistól. A szerbek a város közelében épített Kelet- és Új-Szarajevóban élnek, így hiába állították helyre a belvárosi nagy ortodox templomot, hívőből csak kevés maradt.

Szarajevó mára egyértelműen muszlim várossá vált, egyre több lány és asszony akad, aki a hagyományos muszlim fejkendőben megy ki az utcára, és nő azon éttermek száma is, ahol már nem szolgálnak fel alkoholt. Ez részben tudatos politika eredménye is, a helyiek korábban arról meséltek, hogy az ostrom idején és közvetlenül a harcok után a gyorsan megjelent muszlim segélyszervezetek csak azoknak segítettek, akik öltözékükkel is mutatták, betartják a vallási előírásokat. És az is sok változást hozott, hogy az elmenekült szerbek helyére jórészt a szerbek által elűzött vidéki muszlimok költöztek be, több száz olyan srebrenicai muszlim asszony él például a városban, akiknek férjeit és fiait a boszniai szerb hadsereg katonái 1995 júliusában ölték meg a kelet-boszniai településen.

©

Bár hivatalosan Szarajevó a boszniai föderáció fővárosa, a szerbek már régen Banja Lukát – a daytoni alku által létrehozott egyik boszniai entitás központját – tekintik fővárosuknak. A jövő sem túl biztató, a szerb országrészben egyre erősebbek az elszakadási törekvések – Milorad Dodik, a legbefolyásosabb boszniai szerb politikus fő célja a Szerbiához való csatlakozás – s a jórészt horvátok lakta hercegovinai térségekben is sokan akadnak, akik Horvátországhoz csatolnák az országrészt. Ahogy a soknemzetiségű titói Jugoszlávia megszűnt létezni 1991-ben, úgy már Szarajevó sem „jugoszláv”. Az egykori államszövetség – legalábbis elvben – egyetlen többnemzetiségű maradványa Bosznia-Hercegovina, de sokan vannak akik megkérdőjelezik, életben tartható-e kicsiben az, amit nagyban nem sikerült megmenteni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bíróság elé állítják a Free SZFE-maszk miatt késelő férfit

Bíróság elé állítják a Free SZFE-maszk miatt késelő férfit

Zárt ajtók mögött folynak a vizsgálatok a Covid–19 elleni oltások eredményességéről

Zárt ajtók mögött folynak a vizsgálatok a Covid–19 elleni oltások eredményességéről

Íme a magyar kéz által rajzolt kombi Mercedes EQS luxus-villanyautó

Íme a magyar kéz által rajzolt kombi Mercedes EQS luxus-villanyautó