Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Az azonban így is kiderült, hogy a „hírszerzés” és a „dezinformáció” szavakat is meglehetősen másként értelmezik a hivatalban, mint az megszokott.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptalanul rágalmaz és hazudik” – közölte már korábban a szerkesztőség, amely most személyiségi jogi pert is indít a Lánczi Tamás-féle hivatal ellen, amely meredek állításokat tett a portál Zelenszkij-interjúja miatt.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptalanul rágalmaz és hazudik” – írja a szerkesztőség.
A Lánczi Tamás vezette hivatal szerint a Válasz Online által készített interjúnak már az időzítése sem véletlen.
A média helyzetéről, az ellehetetlenítési törvény következményeiről írt átfogó beszámolót a francia lap.
A Pesti Srácok főszerkesztője örvendezett azon, hogy a Fidesz még átgondolja az ellehetetlenítési törvényt.
Megfontolandó, mivel dobálózik az ember hatalmon, mert amikor hanyatt fordul a gép, a nyakába fog ömleni az egész. Pillanatnyilag úgy tűnik, a Fidesz-frakció sem szeretne jövőre szembetalálkozni önmagával. Képzeljük csak el, milyen hírek jönnének egy év múlva…
Három ember ellen indult eljárás, egyet előállítottak.
Buczkó Péter ügyvédi irodája nemcsak Lánczi Tamásékat védte, korábban számos minisztériummal is szerződött, 2019-ben pedig Matolcsy Györgyöt képviselte, amikor az MNB volt elnöke azt próbálta meg sikertelenül bizonyítani, hogy nem mondhatják rá, hogy lop. (Cikkünket egy ponton helyreigazítottuk téves adatközlés miatt.)
Értetlenül szemlélik a bankok a szuverenitásvédelemre hivatkozó, a kritikus hangok ellehetetlenítését célzó törvényalkotást. A jogszabály gyökeresen ellentmond a banki gyakorlatnak, meg sem igazán tudnak felelni neki. Elfogadása esetén nemcsak, hogy sokan külföldre menekíthetik a pénzüket, de leminősítések is kinéznek.
Ha a magyar parlament a jelenlegi formájában fogadja el a jogszabályt, akkor a Bizottság lépni fog.
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
Nyomásgyakorló szervezetnek nevezett a cenzúrahivatal egy magyar állami támogatásokat is kapó egyesületet, mivel egy transznemű fiatalról szóló filmet is vetítettek. A film készítői meglepődtek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal többek között azt kifogásolta, hogy a filmklubjaikon egy transznemű tinédzser életét bemutató filmet is vetítettek.
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
Szerintük a demokrácia lényegi eleme a minél szabadabb közéleti vita.
Ha elfogadják a megfélemlítési törvényt, akkor lehet, hogy felhagy a videózással, és külföldre költözik.
A Magyar Bírói Egyesület úgy véli, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az új törvényjavaslat egyaránt veszélyeztetik a jogállamiságot.
A nagyobb kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja szerint tisztánlátáshoz és nem a kormánytól független szervezetek ellehetetlenüléséhez vezet majd a törvény elfogadása.
A személyiségi jogi pert indító Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás szerint Lánczi Tamásék csak időhúzásra játszanak. Hiszen ha lenne bármi bizonyítékuk az Átlátszó elleni súlyos vádakra, lehetett volna érdemi tárgyalást tartani.
