Magát Donald Trumppal, országát pedig az USA-val azonos hatalmi kategóriába tartozónak mutatta Pekingben vendéglátóként Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, aki a világ értésére adta, hogy Tajvanért a katonai konfliktust is vállalja. Kína önbizalmát a megnövekedett ereje táplálja.
A kínai elnök szerint el kellene kerülni a Thuküdidész-csapdát, mert egy konfliktussal mindkét fél csak veszítene.
Kedd reggel Tajvan körül kilenc kínai hadihajót és 22 katonai repülőgépet észleltek.
„Nagyon sajnálom. Nem tudtam visszatartani” – mondta később az elnököt lehányó templomi elöljáró, aki szerint norovírus fertőzhette meg.
A venezuelai diktátor, Nicolás Maduro elrablásával és a latin-amerikai ország amerikai ellenőrzés alá vonásával Donald Trump ismét bebizonyította, semmibe veszi a nemzetközi jogot. Oroszország vezetői most ujjal mutogathatnak Washingtonra: ha az USA-nak jogában áll megsérteni más országok szuverenitását, Moszkva miért ne tehetné ugyanezt Ukrajnában.
Az újraegyesítés „megállíthatatlan” – jelentette ki a kínai elnök egy nappal az intenzív katonai gyakorlatok befejezése után.
A kínai elnök előzetesen nem tájékoztatta Trumpot a hadgyakorlatról, amelynek részeként rakétákat is lőnek Tajvanra.
A kínai haderő a több irányból végrehajtott összehangolt támadásokat, szárazföldi célpontok elleni precíziós csapásokat, valamint kulcsfontosságú kikötők és területek blokádját szimulálja.
Az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára a múlt héten.
Korábban Pete Hegseth is arról beszélt, hogy a Pentagon háborús szimulációs játékaiban Amerika mindig veszít Kína ellen. A hadügyi tárca most nyilvánosságra került bizalmas, sok évre szóló előrejelzése (Overmatch brief) is lesújtó képet fest a haderők felkészültségéről. A lap vezércikkben szólítja fel a Pentagont, hogy újítsa meg a fegyveres erőket, különben az Egyesült Államok képtelen lesz megvívni egy nagyobb háborút.
A Tajvan melletti kiállással rég látott feszültséget keltett Kínával Takaicsi Szanae japán kormányfő, aki az ügyben élvezi honfitársai támogatását.
Kínai mérnökök olyan elképzelést vázoltak fel, amely szerint 935 zavaróberendezéssel vágnák el Tajvant a műholdas internettől.
Hszi Csin-ping hétfőn, a Trumppal folytatott egyeztetése alatt úgy fogalmazott, hogy Tajvan „visszatérése Kínához” Peking világrenddel kapcsolatos víziójának kulcsfontosságú része.
Tajvan kérdése ismét gyújtópontként fenyeget Kína és Japán amúgy is kényes viszonyában. Kemény szavak hangzanak el mindkét oldalról potenciális háborús helyzetről, legyen szó katonai műveletekről, vagy épp a halászatról. A japán miniszterelnök nagy port kavart kijelentései leginkább a japán gazdaság egyik legfontosabb ágazatának okozhatnak komoly károkat.
Kína a jövőben a veszélyes küldetésekre elsőként robotkutyákat küldene, és csak utána a katonákat.
A kínai területi igények lemaradtak a térképekről, ezért lefoglalták az összeset.
Tajvanon 14 ember meghalt, 129 pedig eltűnt a tájfun miatt, amely most Hongkong felé tart.
Tajvanon tizennégy halálos áldozata van a viharnak, amely szerdán eléri Kína déli partját és Hongkongot is, ahol 220 kilométer/órás széllökésekre és a tengerszint többméteres emelkedésére számítanak.
Belezavarhat Peking számításaiba Tajvan ügyében, hogy az USA beszállt az iráni atomlétesítmények elleni támadásba. Így látja két szakértő, aki a külpolitikára szakosodott lapba írt elemzést.
A tajpeji ügyészek szerint a gyanúsítottak a többi között nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkat is átadtak, illetve eljuttattak Kínának.
