Dél-kelet Ázsia ingatag lábakon álló békéje a világ két vezető gazdasági hatalma között könnyen ismét rossz viszonyba fordulhat. A történelem során sokszor váltakozó, de soha nem rendezett ellenséges és békés viszony Kína és Japán között most a harag irányába mozdult, miután a szigetország újonnan hivatalba lépett miniszterelnöke Takaicsi Szanae úgy nyilatkozott, Kína esetleges hadászati lépése Tajvan irányába, ami Japán biztonságát is veszélyezteti, katonai ellenlépéseket válthat ki.
A kínai fél felháborodva reagált, válaszként viszont elsőre a gazdaság eszközeihez nyúlt. Miközben bocsánatkérést követelnek, felszólították állampolgáraikat, hogy ne utazzanak Japánba. Ez a Reuters beszámolója szerint egyes turisztikai cégek esetében azt jelenti, hogy az év hátralevő részére való foglalásaik 80 százalékát visszamondták. Az elérhető statisztikák szerint a Kínából Japánba érkező turisták a teljes ágazat ötödét adják, az iparág egésze a teljes gazdasági teljesítmény 7 százalékát képviseli, tehát jelentős kiesésről van szó.
A Nomura elemzőház becslése szerint egy ilyen bojkott, ha tartósnak bizonyul évi 14 milliárd dollárnak megfelelő jen kiesését jelentheti a japán gazdaságnak.
Kínában ezen túl belengették egy széles-, vagy akár teljeskörű árubojkott lehetőségét. Ebben látszólag megtalálták az igazán fájó pontot, amivel Japánnak a legnagyobb bosszúságot okozhatják.
A fenyegetések között kiemelt helyen szerepel a japán haláruk behozatalának teljeskörű tilalma, ami sok japán cégnek és az ország egészére nézve is komoly gazdasági károkat okozna.
Törékeny békesség
A japán vezető nyilatkozata egy éles diplomáciai hátraarcot hozott a két ország javulásnak induló kétoldalú kapcsolatrendszerében.
