A mindenkori szélsőjobb egyben kultúrkör is, mely hiánypótlás címszó alatt igyekszik kinevelni azokat a művészeket, akikkel a közösség hajlandó azonosulni, sőt isteni szócsőként tekinthet rájuk. Erre ropja, bakancsban!
A ma élő fiataloknak nehéz megérteniük, Magyarország hogyan keveredett a II. világháborúba. "A bécsi döntés nélkül nehéz megérteni a háborút, Trianon nélkül nehéz megérteni a bécsi döntést, Trianont nehéz megérteni a párizsi béke-döntések nélkül, Párizst nehéz megérteni az I. világháború kitörése nélkül" - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy megemlékezésen.
A pocakos és hájas magyar gyerekek nem tudják, mi történt "a trianoni országcsonkoláskor" - siránkozik Hoffmann Rózsa. Azt meg még kevesebben tudják, mekkora hülyeség mondjuk revíziót követelni.
Jelenleg a folyami szakaszokon nincs állandó határ Magyarország és Szlovákia között, a trianoni béke szerint ugyanis a folyómedrek határozzák meg a határt, amelyek viszont folyton változnak.
A bűnbakkeresésről és -képzésről tartott előadásokat közel ötven történész a zánkai ifjúsági centrumban, a "Történésztábor" nevű rendezvényen. A rendezvényt megnyitó Pók Attila akadémikus szerint a kérdés ma rendkívül aktuális, hiszen már nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a hatalom is jelöl ki bűnbakokat.
Kőszegi Zoltán fideszes parlamenti képviselő "feltehetően nem alaposan átgondolt magánvéleményének adott hangot" az EMI-táborban – ezt közölte a Fidesz szóvivője szerdán. A kormánypárti politikus egyebek mellett azt mondta, hogy szerinte akár már nyolc év múlva fel lehet vetni a határrevízió kérdését.
„A közösség egy nemzedék alatt újból kitermeli a hisztéria őrültjeit” – mondta Bibó István, akivel a mennyei Statisztikai Könyvtár olvasótermében ültünk le beszélgetni.
Bűn határon innen és túl, Trianon, reklámszakma, századelő, tintakék cseleszta, rózsaszín oboa. Egy krimiben és egy író fejében bármi megfordulhat.
Kedves gyerekek, a mai órán megint Trianonnal foglalkozunk. Ne ijedjetek meg, nem a megszokott kesergés következik a minket ért egyedülálló sérelmek taglalásával. Többé már nem. Üljetek lazán, az ünnepélyes arckifejezésre sincs szükség. Végre felszabadítjuk magunkat.
Levélben utasította el a kormányzati kommunikációs államtitkár kérését a nemzeti összetartozás napja alkalmából három történelmi egyház. Kovács Zoltán azt szerette volna, zúgjanak a harangok június 4-én, az érintett egyházi vezetők megüzenték: a harangok akkor zúgnak, amikor ők jónak látják. A Fidesz-KDNP képviselőit kérdeztük, hogy mit szólnak ehhez.
Megdöbbent Lakitelek fideszes polgármestere azon, hogy a történelmi egyházak még Kovács Zoltán államtitkár kifejezett kérésére sem kívánták harangszóval megünnepelni a nemzeti összetartozás napját.
A mai baloldal is használhatná a nemzeti összetartozás napját arra, hogy lemossa a "szélsőjobbos bélyeget" a Trianonról szóló közbeszédről.
A trianoni döntés egy minden ízében igazságtalan, a vesztes és a győztes népek számára is megalázó helyzetet teremtő békediktátum - írta a nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában az államfő. Áder János, aki kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint még mindig magyarellenesség uralkodik a Kárpát-medencében.
Ján Slota szerint a magyar miniszterelnök a Jobbik politikusaival megegyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre, és meg akarja változtatni a trianoni szerződést.
A kerekebb évfordulók közeledtével rendre visszajár egy legenda, miszerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50, 70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ennek nézett utána az Urban Legends blog.
Aggodalmát fejezte ki a szélsőjobb magyarországi térnyerésével kapcsolatban Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának társelnöke a testületnek az EBESZ országaiban tapasztalható antiszemitizmusról tartott meghallgatásával kapcsolatban.
Európában általános, és a dolgok természetes állapota, hogy a határon túliak közjogilag is a nemzethez tartoznak - mondta a miniszterelnök-helyettes a Duna Tv-ben.
Ausztria 1919-ben rosszabb helyzetben volt, mégis a saját Trianonjából jobban jött ki, mint Magyarország. Még területet is szerzett – éppen tőlünk. A második világháború után pedig igazán megmutatkozott az osztrákok ügyessége, hiszen már a jóvátételt és a szovjet gyárfoglalásokat is kimanőverezték, arról nem is beszélve, hogy 1955-ben diplomatáik révén szabadultak meg a szovjetektől, míg mi 56-ban véres áldozatokkal sem tudtuk ezt elérni.
Trianon a belső ellenség miatt lett, de utána nemzeti feltámadás következett, ami után ugyan megint Trianon jött, de az már nem ér. Semjén Zsolt agya kifürkészhetetlen, ám baljós.
