Az ukrajnai háború miatt veszélybe került az „európai Amazónia”
Egy észak-ukrajnai terület, amelyet biodiverzitása miatt Európa Amazóniájaként is emlegetnek, komoly veszélybe került a térségben dúló háború miatt.
Egy észak-ukrajnai terület, amelyet biodiverzitása miatt Európa Amazóniájaként is emlegetnek, komoly veszélybe került a térségben dúló háború miatt.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint akik kifogásolják, hogy az orosz fővárosba megy, „azok nem akarják, hogy béke legyen”.
Munkatársunknak, Földes Andrásnak kelet-ukrajnai riportjútján tűnt fel az új jelzés, ami tankokról, teherautókról, gépkocsikról egyaránt visszaköszönt. Utánajárt annak, mi ez, és miért csak hét hónappal a háború kezdete után kezdték használni.
Továbbra is megadják az ukrán hadsereg számára a szükséges támogatást, hogy megvédhessék az országukat és annak szabadságát.
Medvegyev hétfőn arról beszélt, hogy Oroszország újabb masszív csapásokat készít elő ukrán városok ellen.
Mi jár egy újságíró fejében egy aknamezőn? Hogyan bújnak elő azok, akiket hét hónap orosz megszállás után felszabadítanak? Mi történik ott, ahol még mindig zajlanak a harcok, és hogyan lehet ezt az egészet feldolgozni? Erről mesélt közéleti podcastunk legfrissebb adásában kollégánk, aki másfél hetet töltött a Putyin által annektált területeken.
A hétfői, többek közt Kijevet ért rakétatámadások miatt döntött így az ukrán energetikai tárca.
Régóta tart a háború, ezért már megszokták a légvédelmi szirénákat és a támadásokat a kijeviek, bár a hétfői naphoz hasonló készültséget a háború kirobbanásakor tapasztaltak csak. Kijevben élőket kérdeztünk arról, hogyan élték meg a hétfői napot, amikor az oroszok rakétákat zúdítottak a fővárosra.
Az ukrán rendőrség szerint az oroszok Kijev mellett 14 ukrán megyét támadtak hétfőn. A légierő 83 kilőtt rakétáról tett jelentést.
A rendezvényt egy ukrán egyesület hirdette meg, ukrán nyelven.
Az orosz elnök elismerte, hogy megtorlásként támadják rakétákkal az ukrán városokat.
A csatorna újságírója a stábbal együtt óvóhelyre menekült.
Akár békeidőben, akár háborúban nincs földi infrastruktúra, jól jöhet Elon Musk reményteli műholdas netszolgáltatása, a Starlink. Ám a kereslet gyorsabban bővül a kínálatnál.
Az ukrán elnök azt kéri a lakosságtól, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.
Egy többszintes házba csapódott be a rakéta.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
A német és a francia vezetésnek a háború kezdetekor tett ígéreteiből jórészt semmi nem valósult meg. Változások ennek ellenére voltak az európai védelmi politikában, a hangsúly áttevődött nyugatról keletre. A történelmi pillanat adta lehetőséggel azonban nem mindenki tudott élni.
Joe Bidennek mindenképpen be kell csapnia az ajtót a nukleáris fegyverek alkalmazása előtt, csak utána keresheti, hogy merre vezet az ösvény a béke felé. Viszont az elrettentés nem azt jelenti, hogy meg kell alázni az oroszokat. Wall Street Journal elemzés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 1,3 milliárd dolláros segélyt ítélt Ukrajnának a kialakult élelmiszerválság kezelésére.
Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.