Az orosz rendőrök megerőszakolhattak egy háborúellenes aktivistát
Artyom Kamargyin egy felolvasóesten vett részt, ahol a részleges mozgósítás ellen tiltakoztak.
Artyom Kamargyin egy felolvasóesten vett részt, ahol a részleges mozgósítás ellen tiltakoztak.
Az orosz propagandasajtó nyolcvanszázalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.
Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága az Ukrajna és az EU közötti infrastruktúráról tartott vitát, ahol kiderült, milyen fontosak az apró infrastrukturális és vámszabályok. A vasúti vágányok szélessége, a vámhatárokon felállított mérlegek mennyisége vagy az állategészségügyi szabályok ugyanis meghatározók lehetnek abban, mennyi élelmiszer és egyéb ukrán termék kerül az európai és a világpiacra - és milyen áron.
Ezt azért érdemes fenntartásokkal kezelni.
Mielőtt az ukrajnai Azov-ezred tagja, Bohdan orosz hadifogságba esett, részt vett a mariupoli csatában, amelynek végét az acélmű bunkerében vészelte át. Egy fogolycserének köszönheti, hogy most szabad, de vissza akar térni a frontra. Náci jeleket visel a pólóján, de tagadja, hogy náci lenne. A héten egy újabb fogolycsere következményeként váratlanul elengedték az Azov-ezred parancsnokait is.
Aiden Aslint orosz fogságban töltött ideje alatt megkéselték és a tetoválásai miatt megverték.
Kiadták az első részvételi adatokat az orosz kézen lévő ukrajnai területeken tartott népszavazásokról, eközben katonák járnak házról házra, hogy mindenkinek elvigyék a szavazólapokat, és állítólag kirúgással is fenyegetik azokat, akik nem voksolnak. Az orosz hadsereg a gátakat próbálja támadni, hogy lassítsa az ukrán előrenyomulást, de eddig nem jártak túl nagy sikerrel.
A beszámolók kínzásokról, deportálásokról és rejtélyes eltűnésekről szólnak. Az orosz részleges mozgósításnak köszönhetően Putyinnak nem lesz több hatékony, jól kiképzett katonája, ellenben belföldi ellenreakciókat vált ki – állapította meg az Institute for the Study of War kutatóintézet.
Kijev szerint Herszonban házkutatások zajlanak, a luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy a következő napokban elhagyják a várost.
Minden idők legnagyobb magyarországi beruházásáról és a Ukrajnában dúló háború Magyarországra eső terheiről is beszélt a magyar külügyminiszter a kínai állami tévében.
A képek mellé szöveget is írtak. Ebben az áll: a magyar miniszterelnök „szereti a halott ukránokat“.
Az ukránok sorra lövik ki a HIMARS-ok tárolójában lévő mind a hat rakétát, úgy látszik, már nem tartanak attól, hogy elfogy a lőszer. Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott eszközöket, így jó eséllyel számíthatnak további támogatásra.
A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Az ukrán Daria Pugacsova egy speciális helyszínen hívott minket önvizsgálatra, ahol a hűvös időjárás mellett a háború szele is megborzongatott.
A bizottságot maga a város kormányzója vezeti.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.