Speciális szoftvert fejlesztettek a brit kutatók, megnézhetik a daganatok belsejét
A brit kutatók a virtuális valóság segítségével vizualizálták a rákos sejtekkel kapcsolatos adatokat, így az orvosok láthatják, hogyan hat egy kezelés.
A brit kutatók a virtuális valóság segítségével vizualizálták a rákos sejtekkel kapcsolatos adatokat, így az orvosok láthatják, hogyan hat egy kezelés.
A ContactGlove VR-kesztyű képes akár az érintést is utánozni, valamint a kézmozgást követni. A játékosok nagy örömére több változata is lesz, a legdrágább 870 dollárról indul.
A technológia a mindennapjaink része, és az, ami pár évvel ezelőtt talán elképzelhetetlen lett volna, mára természetessé vált. Legyen szó az egészségünkről, munkáról vagy tanulásról, esetleg a szabadidőnkről, az innovációk folyamatosan forradalmasítják az életünket. Tudta, hogy építettek iskolát 3D-nyomtatóval? Vagy azt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti az oktatók munkáját? És ez még csak a kezdet: jöjjön néhány techsztori napjainkból, amiből láthatjuk, hogy mi mindenre képes a tudomány.
Több mint 12 millió megtekintésnél jár az a videó, amelyben egy szemlélődő a tengerparton állva néz végig egy atomrobbanást – a virtuális valóságban.
A virtuális valóság segítségével a még ijesztőnek tűnő orvosi vizsgálatot is át lehet alakítani a gyerekek nyelvére – hangzott el az MI 2041, A jövőben történt podcast negyedik, VR-rel foglalkozó adásában. A szakértők rámutattak: a technológia óriási előnyöket rejt, de az igazi durranás csak 5-10 év múlva jöhet.
Nagy kérdés, hogy vajon milyen lesz a Magic Leap 2 AR-szemüveg fogadtatása, ugyanis a fejlesztői igencsak megkérik az árát, a legolcsóbb változatért is 3300 dollárt kell fizetni, és hamarosan megjelennek izgalmas versenytársak.
A minél kiterjedtebb virtuálisvalóság-élmény elérése érdekében döntöttek úgy amerikai kutatók, hogy megpróbálják a szájat is bevonni az érzékelésbe.
Az egyelőre csak Project Cambria néven futó kevert valóság szemüveget még az idei évben bemutathatja a Meta, és már az áráról is hallani némi információt.
Szó szerint. Ha az önvezető autók miatt egyre többen válnak utasokká, jól jöhet majd a virtuális valóság közvetítette szórakozás a gépkocsikban.
Egyelőre „a négy fal között” csinálják, de idővel a közutakra is eljuthat a Holoride nevű startup megoldása, mellyel először a Porsche Los Angeles-i élményközpontjában lehet találkozni.
A tajvani HTC neve ma keveseknek cseng jól, sokaknak pedig egyáltalán nem ismerős. Pedig ez a vállalat adta ki az első androidos okostelefont, és modelljeivel éveken át hozzájárult ahhoz, hogy az Androidból a ma ismerhető sikersztori válhasson. Most egy „metaverzum-telefonnal” állhatnak elő.
A Covid-osztályokon dolgozók fizikai és lelki kimerülésének csökkentésére találtak egy viszonylag olcsó és egyszerű módszert amerikai kutatók. Néhány perc egy csodálatos környezetben (akár virtuálisan) csodákat tehet a megfáradt egészségügyisekkel.
Szűk két hónap leforgása alatt megtízszerezte felhasználói bázisát a Meta eddigi legkomolyabb virtuálisvalóság-platformja, a Horizon Worlds, amit a Facebook utódjának szánnak.
Néhány év múlva hasonló lehet a helyzet a virtuális és kiterjesztett valóságot láttató (VR/AR) szemüvegek piacán, mint most az okostelefonokén. Nagy lesz a kínálat, és több gyártónak is lesz majd ajánlata, olyan nagy nevekkel, mint az Apple, az Oppo, a Meta, a Microsoft, és persze ott lesz az okosszemüvegek egyik úttörője, a Google is.
A Meta már javában készül a metaverzum létrehozására, és ez egy igen alapvető lépésben is megmutatkozik.
A 3D-s szkennelés és modellalkotás nemcsak a felbecsülhetetlen értékű műkincsek kutatásánál, de az iparban is nélkülözhetetlen. Mi történik, ha arrébb kell rakni egy többtonnás gépet vagy újraönteni egy pótolhatatlan alkatrészt, viszont a termelés nem állhat meg? Videós stábunk Magyarország egyik legnagyobb gyárüzemének VR-szobájába is bekukkanthatott. Tartsanak velünk!
A HTC legújabb, csuklóra tehető eszköze segít abban, hogy a felhasználó még jobban elmerüljön a virtuális valóság világában, ugyanis kiküszöböli a VR-sisak „holtterét”.
A húszas években fókuszba kerül a virtuális valóság. Amennyire izgalmas technológiai paradigmaváltást ígér, annyira fontos társadalmi, etikai kérdéseket vet fel, hogy mit tartanak majd szem előtt az építői.
Újfajta virtuális világot építene a Meta (alias Facebook). Egyelőre még csak ködösek az elképzelések a sci-fibe illő világról, de máris vannak, akik gúnyolódnak rajta, illetve a veszélyeire is rámutatnak.
A járványügyi lezárások kínálták a kóstolót, ami után sokan rákaptak a részben vagy egészében otthonról végzett munka ízére. Már látható: nem az a kérdés, hogy velünk marad-e, hanem csak annyi, mit is lehet kihozni belőle.