Ha még nem is akkorák, mint egy kontaktlencse, és emiatt nem is túl kényelmes viselni őket, legalábbis hosszú távon, a VR- és AR-technológiát biztosító eszközök már legalább annyira a mindennapok részei, mint az okostelefonok vagy a táblagépek – ez volt az egyik fontos megállapítása az MI 2041, A jövőben történt podcast új, negyedik adásának.

A műsorban elhangzott: az AR (augmented reality) a kiterjesztett valóságot jelenti. Budaházy Szabolcs, az ARworks alapító ügyvezetője szerint az AR során a környezetünkben megjelennek más dolgok, kiterjesztődik a valóság. Ez azonban nem azonos a VR-rel (virtual reality), mivel olyankor a felhasználó egy headsetet visel, ami eltakarja a valóságot, hogy egy teljesen fiktív világba kerüljön. Az AR-nél általában a mobil kamerája és képernyője lesz a segítségünkre a tartalom megjelenítéséhez. Itt azonban továbbra is a valóság dominál.

A legegyszerűbben úgy tudnánk jellemezni őket, hogy a VR esetében semmit sem látunk a való világból, mert bekerülünk valamilyen másik környezetbe. Az AR-ben viszont látjuk ezt, de az egész kiegészül különféle digitális tartalommal is

– összegezte Budaházy Szabolcs a műsorvezető, Kovács Gergely kérdésére.

Egy híd két ember között

A szakértő szerint a VR-re nem lehet azt mondani, hogy egy újabb képernyő, ami kicsit más, kicsit 3D-sebb, mert ez minőségében más. A technológia ugyanakkor nem csak arra jó, hogy áttegyünk valakit egy másik térbe, hiszen közben a kontrollerek és a szenzorok segítségével rengeteg adatot tudunk rögzíteni.

Ugyanezt erősítette meg Dr. Erdős Sándor gyermekpszichiáter rezidens, az OncoVR alapítója. Utóbbi egy olyan szoftver, amivel a kórházi kezelés alatt álló, főként daganatos gyermekek mentális egészségét igyekeznek támogatni. A szakember hangsúlyozta: a VR-be betegedukációs tartalmak is beilleszthetők, a pszichológusok pedig terápiás eszközként képesek ezt igénybe venni. Ezáltal szerinte egy kapcsolat, híd tud kialakulni két ember között.

Terjed, de nem olyan gyorsan

Budaházy Szabolcs szerint ma azt látni, hogy aki felvesz egy VR-szemüveget, arról tényleg nagyon nehéz leszedni. És ez nem csupán a fiatalokra igaz. A technika ennek ellenére még nincs mindenhol jelen, amit magyarázhat egyrészt az ár (az arra alkalmas headsetek ára a 200 ezer forintot is elérheti), és az is, hogy akadhatnak vele bizonyos problémák. Ezekről már Dr. Erdős Sándor tett említést.

Facebook

Mint mondta, a kapcsolódó jelenséget „cyber sicknessnek” nevezzük, ami a tengeribetegség egy válfaja, és ami hányingerrel, szédüléssel járhat. Még a legprofibbak is megtapasztalhatják ezt többórányi tartalomfogyasztás után. A sisak ráadásul nehéz lehet. Ezek mind-mind olyan tényezők szerinte, amik erősen hátráltatják a VR közösségi terjedését. Ami viszont óriási pozitívum, hogy a technológiában rejlő előnyöket Magyarország is felismerte:

a honvédelemben, a kórházakban, az iparban is egyre gyakrabban használják.

Budaházy Szabolcs mindezt azzal egészítette ki, hogy a VR bár csupán 4-5 éve indult, azóta félévente kell cserélni az eszközöket, mert a mögöttes technika iszonyú sebességgel fejlődik. A szakértők ugyanakkor azt is mondták: még legalább 5-10 évbe telik, mire az ilyen készülékek valóban szemüveg méretűek lehetnek.

Mit hozhat a jövő?

Dr. Erdős Sándor szerint ha a jövőbeni eszközök használata sem lesz túl bonyolult, az komoly kockázatot jelenthet. Előfordulhat ugyanis, hogy a felhasználó a másik világban ragad, és ott éli majd az életét. Ez azonban akár pszichiátriai betegségekhez is vezethet szerinte. Budaházy Szabolcs úgy vélte, hogy a VR-t nem lehet ennyire kiemelni a többi technológia közül, hiszen például a televízió előtt is sokan ülnek, az okostelefonokat pedig ugyancsak sokan nyomkodják. Abban ugyanakkor mindketten egyetértettek, hogy a VR-tartalmak előállításához olyan szakemberekre lesz szükség, akik programozni és 3D-modellezni is tudnak. Megemlítették azt is, hogy a Facebook (illetve: ma már Meta) a következő időszakban 10 ezer ilyen szakembert akar felvenni Európában. Erről a műsor vendégei azt mondták, hogy szükség is van rá, mert a jó VR-tartalmak fejlesztéséhez rengeteg ember kell.

Játékként a valóság

A szakértők rámutattak arra is, hogy a VR-t orvosi helyzetben is fel lehet használni. Jó példa erre az a program, ami a klasszikus MR-vizsgálat rejtelmeibe vezeti be a felhasználót, egész pontosan a gyerekeket. A szoftver a feszültséget próbálja oldani, hogy a páciensnek ne legyen ijesztő élmény az első ilyen vizsgálat. Mindemellett már Magyarországon is vannak olyan szakemberek, akik a VR-t használják például fóbiák kezelésére.

A podcast teljes adásában agyi implantátumokról, a VR-eszközök által gyűjtött adatokról és a folyamat kockázatairól is szó esik, továbbá arról is, hogy a technológiának milyen más iparágakban vehetik majd még hasznát. A műsor támogatója az ACE Network – Innovate together.