Azon meg sem lepődünk, hogy a telefonunkon egy gombnyomással vagy hangvezérléssel irányítjuk háztartásunk eszközeit. Az okosotthon már a valóság, ugyanakkor ennél jóval többre képes a technológia, ami nem mellesleg elképesztően jó üzlet: megéri befektetni olyan vállalatokba, amelyekben hiszünk. Persze mindez nem kockázatmentes, de a techvilág rengeteg izgalmat tartogat az életünk számos területén. Azokat az innovációkat szedtük össze, amelyek úttörőnek számítanak a mindennapjainkban.
Az adatok forradalma az egészségért
A pandémia teljesen átírta a korábban megszokott hétköznapjainkat, és arra késztette az egészségügyet, hogy tegyen egy lépést a jövő felé. Ha a távgyógyászat kifejezéssel találkozunk, még véletlenül se a betelefonálós műsorokra gondoljunk: a telemedicina célja, hogy a diagnosztika, illetve a betegkövetés minél egyszerűbben menjen, és olcsóbban, könnyebben jussunk konzultációhoz, szakszerű orvosi ellátáshoz – akár anélkül, hogy órákat üljünk egy váróteremben. Egyes felmérések szerint 2024-re mintegy harmincmillió amerikai állampolgár használja majd a távgyógyászat előnyeit, és az intézmények jó része tervezi, hogy komoly hangsúlyt fektet a betegek otthoni kontrolljának fejlesztésére.
A telemedicinával foglalkozó gyártók többek között a cukorbetegek, valamint a vérnyomásproblémákkal küzdők életében hozhatnak forradalmi változást. Az otthoni mérőeszközök folyamatosan monitorozhatják az állapotunkat, és a felhőbe küldött adatokat az orvos láthatja – amennyiben ebbe a páciens beleegyezik –, és kiértékelheti. A San Diego-i központú Dexcom például olyan vércukorszint mérőkkel foglalkozik, amelyek a megfelelő okoseszközökkel párosítva akár ötpercenként küldik a betegnek, a kezelőorvosnak, esetleg a családnak az eredményeket.
3D-nyomtatás határok nélkül
A 3D-nyomtatás felhasználási lehetőségei rendkívül széléskörűek, most csak néhány példát említünk a teljesség igénye nélkül. Hozzáférhetőbbé teheti például a művégtagokat is. A gyártási idő lerövidül, és mostanra sok céget találunk a piacon: egy svájci startup, a MedTech új anyagokkal kísérletezik, hogy a protézisek jobban illeszkedjenek, és tartósabbak legyenek. Mindez egy új világot jelent a végtaghiánnyal élők számára.
Ám közel sem csak az egészségügyben használják a 3D-nyomtatás előnyeit: az építőiparban szintén forradalmi technikának számít. Madagaszkáron iskolát is húztak fel 3D-nyomtatóval, ami jelentősen felgyorsította a munkálatokat – három hétig tartott az építkezés. A projekt mögött egy Thinking Huts nevű nonprofit szervezet áll, és a terveik szerint folytatják a munkát, hogy minél többen jussanak iskolai képzéshez a fejlődő országokban.
Megéri a jövőbe fektetni?
„Az egyik legizgalmasabb jelenleg az elektromos autók szektora, amelyet több éve dominál a Tesla, de több amerikai és kínai vetélytárs is megjelent a piacon, tehát a verseny fokozódik” – kezdte Péntek Ádám, az Erste Bank szakértője a jelenlegi trendekkel kapcsolatban, és hozzátette, hogy a várakozások szerint 2030-ra az eladott új autók fele már elektromos lesz az EU-ban és az Egyesült Államokban, ami az olyan klasszikus autógyártókat, mint például a Volkswagen vagy a Mercedes is arra ösztönöztek, hogy jelentős összegeket fordítsanak az elektromos autók fejlesztésére. A befektetési szakember továbbá kifejtette, hogy a lítium szerepe is rendkívül fontossá vált az elmúlt években az elektrifikáció hatására: „Az akkumulátorok egyik fő alapanyaga, a lítium-karbonát ára mintegy ötszörösére emelkedett az elmúlt másfél évben, elsősorban az elektromos autók, okostelefonok és egyéb modern elektronikai eszközök terjedése miatt.”
Arra a kérdésre, hogy kiknek való innovációval kapcsolatos befektetés, Péntek Ádám úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik hisznek az új technológiák jövőt formáló erejében, és az átlagon felüli hozam érdekében hajlandóak vállalni a nagyobb rizikót. „Jelenleg nehéz megjósolni, hogy melyik vállalat ér célt, és melyik marad alul a versenyben, ezért az egyedi részvények mellett az adott szektorra fókuszáló befektetési alapok, ETF-ek is jó lehetőséget kínálnak azok számára, akik az innovatív, jövőorientált gazdasági ágazatokba szeretnének fektetni.” Varjú Péter befektetési igazgató pedig mindezt azzal egészítette ki, hogy az utóbbi néhány évben a hazai befektetői közösség figyelme is jelentős mértékben fordult az amerikai piac felé, azon belül is elsősorban a technológiai papírok iránt nőtt meg az érdeklődés. „A 2020-as, 2021-es időszak legnagyobb hozamú befektetései ebből a szektorból kerültek ki, ráadásul rengeteg részvény volt képes arra, hogy sokszorosára hízzon az árfolyama” – mondta a szakértő.
Mikor jön jól a szakértői segítség?
Sok mindentől függ, hogy mikor érdemes szakértőhöz fordulni, ugyanakkor Varjú Péter azt javasolja, ha valaki olyan változékony piacra szeretne belépni, mint a technológiai papírok, annak a kezdetekben jól jöhet egy befektetési tanácsadó segítsége, legalább addig, amíg kiismeri a terület sajátosságait. |
Mesterséges intelligencia az iskolapadban és azon túl
Többé nem sci-fi, hogy AI-robotok támogassák az emberek munkáját. Ahogy az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia javítja majd a tanárok helyett a dolgozatokat – ha még lesz egyáltalán ilyen formában számonkérés – vagy az anyag leadását, az információátadást gyorsítják fel, hogy a pedagógusok válláról levegyenek valamennyi terhet.
Az olyan nyelvtanulós appok, mint az Elsa vagy a Memrise az AI technológiáját használják, hogy a felhasználók fejlődjenek. Ezek a több tízmillió dolláros fejlesztések a személyre szabott oktatással teszik egyedivé az élményt. A játékos tanulás a kicsiktől a felnőttekig jól jöhet egy új ismeret vagy nyelv elsajátításánál.
A humanoid robotok – mint az Aldebaran Nao vagy Pepper nevű robotja – ugyancsak megreformálhatják az iskolai életet. A munkahelyeken, oktatási vagy egészségügyi intézményekben megkönnyíthetik az asszisztenciát. Pepper például már mintegy kétezer cégnél beszélget az érkezőkkel vagy igazít útba embereket. A munkahelyeken továbbá a mesterséges intelligencia kihasználásával sokkal több idő maradhat a kreatív projektekre, ha az AI technológia átveszi a repetitív feladatok egy részét – jó példa erre csetbotok alkalmazása. Nem kell attól félnünk, hogy a technológia elveszi a dolgozók munkáját, csupán a fókusz kerülhet máshova. Az adatok tárolásában, elemzésében teheti egyszerűbbé a mindennapokat az üzleti életben, ahogy az AI hozzájárulhat az információbiztonság növeléséhez vagy a kiberbiztonsághoz is.
Virtuális valóság a 21. században
A VR egy sok tízmilliárd dolláros szektort jelent, amibe olyan nagy cégek is rengeteget fektetnek, mint a Samsung vagy a Microsoft. Meglehetősen bámulatos élmény otthon, a kanapén ülve kipróbálni egy VR-játékot, de ennél sokkal többre képes a virtuális valóság. Az oktatás terén kiválóan működik, és a személyre szabott tanulás egy új univerzuma tárul elénk a VR-ral. Évek óta használja az autóipar – például a BMW, a Jaguar vagy a Land Rover –, hogy a tervezés korai fázisában egy drága prototípus nélkül tudják értékelni a dizájnt. Amerikában az EaseVRx vényre felírt szemüvegei pedig a krónikus fájdalomban szenvedőknek enyhíthet a problémáikon a mélyrelaxáció vagy a figyelemelterelés technikáival.
Az online vásárlás szintén átalakulhat a metaverzummal: lehet, hogy nemsokára a virtuális valóság közreműködésével próbálhatjuk fel a rendelni kívánt ruhát, ami nemcsak időt spórolhat, de fenntarthatóbbá teheti a divatot. Egyszerűen kevesebbszer kell visszaküldenünk a termékeket, ha látjuk, pontosan hogy áll rajtunk egy-egy darab. A londoni központú ASOS sem véletlenül fektetett a Trillenium szoftverfejlesztő cégébe, hogy forradalmasítsa az otthoni vásárlást. Az, ami korábban filmekben, sorozatokban volt lehetetlennek tűnő utópia, lassan az életünk része.