Magyar Péter: Orosz módszerekkel gyűjtenek adatokat a Tisza aktivistáiról
A Tisza Párt elnöke szerint hekkertámadás ért egy Discord-szervert és az önkénteseikről, aktivistáikról szivárogtattak ki egy listát.
A Tisza Párt elnöke szerint hekkertámadás ért egy Discord-szervert és az önkénteseikről, aktivistáikról szivárogtattak ki egy listát.
Lezárult a Nemzet Hangja (nép)szavazás, a Tisza Párt eddigi legnagyobb tömeget vonzó politikai akciója, és a legtöbb kérdésre 90 százalék feletti volt az igenek aránya. De nem is ez az eredmény számít igazán: a politikai értéket Magyar Péteréknek rövid távon a mozgósítás, hosszabb távon pedig az egymilliónál is több begyűjtött adat adja.
Összesen 150 olyan weboldalt teszteltek az Egyesült Királyságban, amelyek szerencsejátékot bonyolító cégekhez tartoznak. Kiderült, harmaduk nem kér engedély a felhasználóktól, hogy rögzítse minden lépésüket.
A Népszava szerint az akció mögött az állami megrendelésekben dúskáló Trendency Online Zrt. áll, akik a tiltakozók adatait a Fidesznek gyűjtik.
Egy brit vizsgálat szerint egyre több okoseszköz képes az adatgyűjtésre, legyen szó forrólevegős sütőről vagy mondjuk egy hangszóróról.
Az ausztrál kormány a Meta globális adatvédelmi igazgatóját, Melinda Claybaugh-t kérdezte arról, gyűjti-e a cég a felhasználók adatait a mesterséges intelligencia képzéséhez. A válasza mutatja meg igazán, milyen komoly védelmet nyújt az európai adatvédelmi törvény a felhasználóknak.
Bár úgy tűnt, 2022 végén pont került egy, a Google ellen indított csoportos kereset végére, mondván a cégnek van igaza, most felülvizsgálják az ügyet.
Hiába védi ökoszisztémáját az Apple, ha bizonyos alkalmazások megkerülik az adatvédelmi szabályait. Legalábbis ezt állítják egy alkalmazásfejlesztő cég biztonsági kutatói. Az érintettek szerint viszont pontatlanok az adatok. Ettől függetlenül nem árt az óvatosan bánni a gyakran előkerülő értesítésekkel.
Újabb aggasztó hírt kaptak azok, akik tartanak attól, hogy a telefonjukon át kémkednek utánuk: egy eddig ártalmatlan érzékelő is elég hozzá. Ez azért problémás, mert a szenzorhoz minden alkalmazás szabadon hozzáférhet, semmilyen engedélykérés nem szükséges.
Nem árt óvatosnak lenni a kedvenc alkalmazásokkal, ami a legtöbbek számára a közösségi appokat jelenti. Kiderült ugyanis, hogy pofátlanul sok adatot szereznek meg a gyanútlan felhasználóktól.
Az amerikai állampolgárok azért nyújtották be a techóriás elleni csoportos keresetüket, mert a Google akkor is folytatta az adatgyűjtést róluk, amikor inkognitó módban használták a böngészőt.
Túlzás nélkül mindent tudni szeretne rólunk a legtöbb közösségi médiás app, az egészségi adatainktól a galériánkon át a fizetési információkig. Bár ezek egyes esetekben indokoltak, de sokszor nem. Mutatjuk azt is, hol tudja áttekinteni operációs rendszertől függetlenül, hogy az egyes appok mi mindent szeretnének tudni önről, és hogyan előzheti meg ezt.
Az egykori Twitter, amely ma már csak az egyszerű X névre hallgat, rengeteget változott, amióta Elon Musk megvásárolta. A legújabb hírek szerint már adatokat is gyűjt a felhasználókról. Musk azt mondja, ennek jól tolerálható magyarázata van.
Több népszerű játék is kimondottan sok dologra kíváncsi a játékosról, pedig a példa azt mutatja, hogy ezek nélkül is lehet játékot készíteni.
Megígérte a kormány, hogy hét év után végrehajtja a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletét, ami a titkos megfigyelések szabályozását érinti. A változtatás azzal járna, hogy az ilyen megfigyelések engedélyeztetését elvehetik az igazságügyi minisztertől.
Nem ritka, hogy magánszemélyek vagy azok csoportja ad be pénzbeli kártérítési igényt egy technológiai óriás ellen. A bíróságok gyakran döntenek a civilek javára, ám a Google ellen – az inkognitó mód miatt beadott – kereset sorsa jóval szövevényesebb lehet.
Az olyan kirívó esetek mellett, mint a Pegasus-ügy, a hétköznapokban is egyre több személyes adatunkat gyűjti az állam, ám a szabályozás és a független ellenőrzés kérdése nem megnyugtató, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója.
A Meta a jövőben nagyobb átláthatóságot szeretne adni a felhasználóknak, hogy tudják, miért látnak egy bizonyos hirdetést. Ez viszont még mindig csak a jéghegy csúcsa.
Utolsó adásához érkezett az MI 2041, A jövőben történt podcast. A műsor hetedik, egyben záróepizódjában az adatmegosztás kockázatairól, az appok mögötti algoritmusokról értekeznek a szakértők.
Hatodik adásához érkezett az MI 2041, A jövőben történt podcast, amiben ezúttal a technológia okozta problémákat (is) vizsgálják a beszélgetők. Az elhangzottak alapján Kína lassan olyanná válik, mint egy disztópia.