Elítélték a Google-t a felhasználók megtévesztése miatt Ausztráliában
A fogyasztóvédők azért perelték be a techóriást, mert nem volt elég a Google-fiókban csak egy helyen kikapcsolni a helyadatokat.
A fogyasztóvédők azért perelték be a techóriást, mert nem volt elég a Google-fiókban csak egy helyen kikapcsolni a helyadatokat.
Sok minden befolyásolhatja, hogy a felhasználó a Google vagy az Apple mobilrendszere mellett teszi le a voksát. Az egyik szempont lehet az adatvédelem.
Ötmilliárd dolláros csoportos keresettel néz szembe a Google, miután a bíróság nem fogadta el az ellenérveit. A vád: inkognitó módban is követik a felhasználókat.
Illinois-i facebookozók sérelmezték, hogy a közösségi oldal úgy gyűjtött adatokat az arcfelismerős szolgáltatásához, hogy ahhoz nem kért és nem is kapott engedélyt. Az ügyben indult bírósági eljárás most ért véget: Mark Zuckerberg vállalatának 650 millió dollárt kell szétosztania.
Egy friss összehasonlítás azonnal érthető, látványos formában mutatja meg, hogy a Signal, az Apple-féle iMessage és a WhatsApp összesen nem gyűjt annyi információt a felhasználókról, mint a Facebook Messenger.
Az Apple adatvédelmi újításának köszönhetően kaphatunk még világosabb képet arról, hogy a Facebook mennyi minden információt gyűjt és rendszerez a felhasználóiról.
Ellenőrizetlenül folyik a kereskedelem az okostelefonok helyadataival. Az információkkal olyan alkalmazások is kereskedhetnek, melyekről a legtöbb felhasználó nem is sejti, hogy monitorozzák mozgását. Az USA-ban a katonai terrorelhárítók is bevásároltak.
Több magyar politikus neve is felbukkan abban a kiszivárgott adatbázisban, amelyet egy kínai államhoz közel álló cég készített. A Blikk most megszólaltatott néhány érintettet.
Az önvezető autók térhódítása tovább várat magára, mint pár éve sokan gondolták volna, de érdemes idejében foglalkozni a kérdéssel: mi történik azzal a rengeteg adattal, amelyet a számítógépesített járgányok termelnek?
Világszerte több millió ember (jórészt nyilvánosan beszerezhető) információit rendezte egy adatbázisba a kínai államhoz közel álló Zhenhua Data. A csomag egy része nemrég kiszivárgott. A Telex szerint a listában több mint 700 magyar neve szerepel, köztük most is aktív politikusoké és cégvezetőké.
2,4 millió döntéshozóról és befolyásos közéleti szereplőről tartalmaz információkat egy szeptemberben kiszivárgott kínai adatbázis. A Szabad Európa megkapta a magyar vonatkozású adatokat.
Az ír adatvédelmi biztossal történt csörte miatt a Facebook azzal fenyegetőzik, hogy ha nem engednek neki a szabályozók, akkor elhagyja az európai piacot. Mondani könnyű, meglépni óriási veszteséggel járna.
Egy kiskaput kihasználva a TikTok olyan adatokat gyűjtött be az androidos felhasználókról, amelyek a Google szerint a tiltott kategóriába esnek. A kínai appot működtető ByteDance a vádak alapján több mint egy éven át végezte ezt a tevékenységet, titokban.
Három amerikai felperes szerint a Google megtéveszti a felhasználókat, amiért ígéretével ellentétben mégis hozzáfér a felhasználói adatokhoz a Chrome-ban való privát böngészéskor. A cég ezt nem egészen így látja, bár azt elismerik, hogy az inkognitó mód nem jelent teljes rejtettséget.
Nem mondható megnyugtatónak, hogy a Xiaomi telefonok kémkedhetnek a felhasználók után. Egy egyszerű beállítással azonban megakadályozható ez, legalábbis, ha inkognitó módban és adott böngészővel netezünk.
Gabriel Cirlig kiberbiztonsági szakértő állítja, hogy a Xiaomi típusú telefonja minden lényeges mozzanatát megfigyeli, majd orosz és szingapúri szerverekre továbbítja a kinyert adatokat. A cég szerint ez nem igaz.
Úgy tűnik, meglehetősen lazán kezelte a privátszférát a Zoom alkalmazás iOS-es változata: felhasználói adatokat osztott meg a Facebookkal, azokról is, akik nem is regisztráltak a közösségi oldalra. Mostanra kijavították.
Az Európai Unió összes tagállamát megkérdezi az Európai Bizottság, hogy mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról. Az EB arra is készen áll, hogy szabályozza a jövő egyik legfontosabb technológiáját.
Az amerikai kormány most még csak kéri a két legnagyobb alkalmazás-áruház üzemeltetőjét, hogy vizsgálja meg az alkalmazásfejlesztők esetleges külföldi kapcsolatait, sőt azt is, milyen nemzetiségű az, aki az appot készítette.
Egy egész iparág épül arra, hogy az okostelefonokból kinyert lokációs adatokat a cégek hasznosítani tudják. A New York Times ezzel kapcsolatos nyomozása arra világít rá, milyen veszélyes ez, és miért nehéz kivédeniük a felhasználóknak.