Elítélték a Google-t a felhasználók megtévesztése miatt Ausztráliában
A fogyasztóvédők azért perelték be a techóriást, mert nem volt elég a Google-fiókban csak egy helyen kikapcsolni a helyadatokat.
A fogyasztóvédők azért perelték be a techóriást, mert nem volt elég a Google-fiókban csak egy helyen kikapcsolni a helyadatokat.
Sok minden befolyásolhatja, hogy a felhasználó a Google vagy az Apple mobilrendszere mellett teszi le a voksát. Az egyik szempont lehet az adatvédelem.
Ötmilliárd dolláros csoportos keresettel néz szembe a Google, miután a bíróság nem fogadta el az ellenérveit. A vád: inkognitó módban is követik a felhasználókat.
Illinois-i facebookozók sérelmezték, hogy a közösségi oldal úgy gyűjtött adatokat az arcfelismerős szolgáltatásához, hogy ahhoz nem kért és nem is kapott engedélyt. Az ügyben indult bírósági eljárás most ért véget: Mark Zuckerberg vállalatának 650 millió dollárt kell szétosztania.
Egy friss összehasonlítás azonnal érthető, látványos formában mutatja meg, hogy a Signal, az Apple-féle iMessage és a WhatsApp összesen nem gyűjt annyi információt a felhasználókról, mint a Facebook Messenger.
Az Apple adatvédelmi újításának köszönhetően kaphatunk még világosabb képet arról, hogy a Facebook mennyi minden információt gyűjt és rendszerez a felhasználóiról.
Ellenőrizetlenül folyik a kereskedelem az okostelefonok helyadataival. Az információkkal olyan alkalmazások is kereskedhetnek, melyekről a legtöbb felhasználó nem is sejti, hogy monitorozzák mozgását. Az USA-ban a katonai terrorelhárítók is bevásároltak.
Több magyar politikus neve is felbukkan abban a kiszivárgott adatbázisban, amelyet egy kínai államhoz közel álló cég készített. A Blikk most megszólaltatott néhány érintettet.
Az önvezető autók térhódítása tovább várat magára, mint pár éve sokan gondolták volna, de érdemes idejében foglalkozni a kérdéssel: mi történik azzal a rengeteg adattal, amelyet a számítógépesített járgányok termelnek?
Világszerte több millió ember (jórészt nyilvánosan beszerezhető) információit rendezte egy adatbázisba a kínai államhoz közel álló Zhenhua Data. A csomag egy része nemrég kiszivárgott. A Telex szerint a listában több mint 700 magyar neve szerepel, köztük most is aktív politikusoké és cégvezetőké.
2,4 millió döntéshozóról és befolyásos közéleti szereplőről tartalmaz információkat egy szeptemberben kiszivárgott kínai adatbázis. A Szabad Európa megkapta a magyar vonatkozású adatokat.
Az ír adatvédelmi biztossal történt csörte miatt a Facebook azzal fenyegetőzik, hogy ha nem engednek neki a szabályozók, akkor elhagyja az európai piacot. Mondani könnyű, meglépni óriási veszteséggel járna.
Egy kiskaput kihasználva a TikTok olyan adatokat gyűjtött be az androidos felhasználókról, amelyek a Google szerint a tiltott kategóriába esnek. A kínai appot működtető ByteDance a vádak alapján több mint egy éven át végezte ezt a tevékenységet, titokban.
Három amerikai felperes szerint a Google megtéveszti a felhasználókat, amiért ígéretével ellentétben mégis hozzáfér a felhasználói adatokhoz a Chrome-ban való privát böngészéskor. A cég ezt nem egészen így látja, bár azt elismerik, hogy az inkognitó mód nem jelent teljes rejtettséget.
Nem mondható megnyugtatónak, hogy a Xiaomi telefonok kémkedhetnek a felhasználók után. Egy egyszerű beállítással azonban megakadályozható ez, legalábbis, ha inkognitó módban és adott böngészővel netezünk.
Gabriel Cirlig kiberbiztonsági szakértő állítja, hogy a Xiaomi típusú telefonja minden lényeges mozzanatát megfigyeli, majd orosz és szingapúri szerverekre továbbítja a kinyert adatokat. A cég szerint ez nem igaz.
Úgy tűnik, meglehetősen lazán kezelte a privátszférát a Zoom alkalmazás iOS-es változata: felhasználói adatokat osztott meg a Facebookkal, azokról is, akik nem is regisztráltak a közösségi oldalra. Mostanra kijavították.
Az Európai Unió összes tagállamát megkérdezi az Európai Bizottság, hogy mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról. Az EB arra is készen áll, hogy szabályozza a jövő egyik legfontosabb technológiáját.
Egy egész iparág épül arra, hogy az okostelefonokból kinyert lokációs adatokat a cégek hasznosítani tudják. A New York Times ezzel kapcsolatos nyomozása arra világít rá, milyen veszélyes ez, és miért nehéz kivédeniük a felhasználóknak.
Az amerikai kormány most még csak kéri a két legnagyobb alkalmazás-áruház üzemeltetőjét, hogy vizsgálja meg az alkalmazásfejlesztők esetleges külföldi kapcsolatait, sőt azt is, milyen nemzetiségű az, aki az appot készítette.