Kapronczay Stefánia: “Nyilvántartanak, nyilván tartanak tőled” Hogyan érinti a polgárokat a Pegasus-ügy?

Egy demokratikus jogállam működéséhez elengedhetetlen, hogy az állami szervek működése átlátható legyen a polgárok számára, az állam viszont csak a szükséges adatokat tartsa számon a polgárokról. Magyarországon a személyes adatokat védelme csupán a demokrácia díszlete: az állam kampányolásra használja a más célból begyűjtött adatokat, gyakorlatilag bármilyen megfigyelés lehet jogszerű, és az érintettek, még utólag sem kapnak teljes körű információt arról, hogy milyen adataikhoz fért hozzá a hatalom. A Pegasus-ügy rávilágított a legsúlyosabb rendszerhibákra.

A hét elején Budapesten járt az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, vagyis az a képviselőkből álló csoport, amely a Pegasus kémszoftver uniós tagállamokban való használatát vizsgálja. Varga Judit igazságügyi miniszter visszautasította a velük való találkozást arra hivatkozva, hogy a bizottság túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön, amikor nemzetbiztonsági kérdéseket vizsgál.

Bár a törvény betűjét tekintve valóban kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik a nemzetbiztonság, ennek álcája alatt nem lehet alapvető jogokat és jogállamisági elveket megsérteni.

A 2021 nyarán kipattant Pegazus-botrány élesen rávilágított arra, amit jogvédők és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondott már: a megfigyelésekre vonatkozó szabályozás és gyakorlat nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

„Egész éjjel azon gondolkodtam, milyen üzeneteket küldtem" - lehallgatott újságírók mesélnek a Pegasus-ügyről

A világméretű lehallgatási botrányról készült új dokumentumfilm azt akarja bemutatni, hogy a kormányok állításaival ellentétben nem csak bűnözők és terroristák ellen vetették be a kémszoftvert.