A háztartási eszközöket gyártó Kohler nemrég dobott piacra egy Dekoda nevű okoskamerát, melyet a WC-csészére kell applikálni, hogy képeket készítsen arról, ami oda kerül. Ezt aztán az AI segítségével kielemzi, hogy egészségügyi tanácsokkal szolgáljon.
Ez első olvasásra adatvédelmileg igencsak aggályosnak tűnhet, a Kohler azonban már a weboldalán is leszögezte: a Dekoda szenzorai csakis lefelé látnak a WC-ben, avagy csak az oda került dolgokat látják, és az ezekhez kapcsolódó adatokat is „végpontok közötti titkosítással” védik.
Utóbbival azonban a jelek szerint van egy kis gond. Mint arra Simon Fondrie-Teitler biztonsági kutató a napokban rávilágított, a cég helytelenül használja a „végpontok közötti titkosítás” kifejezést. A Kohler adatvédelmi irányelveinek áttekintése után a szakember úgy találta, hogy a cég az interneten keresztül továbbított adatok titkosítását is garantáló protokollra, a TLS-titkosításra gondol. Ez szavatolja a HTTPS-webhelyek működését is.
Mint a TechCrunch kiemeli, a megfelelő kifejezések használata azért fontos, mert a felhasználók joggal aggódhatnak az érzékeny adataik biztonsága miatt. A „végpontok közötti titkosítás” kifejezés a különféle üzenetküldő alkalmazások révén lett ismert, mivel az iMessage, a Signal és a WhatsApp is alkalmazza ezt. Ugyanakkor ez a technológia nem egyenlő a TLS-sel, így helytelen ehhez használni az említett kifejezést.
https://hvg.hu/tudomany/20250904_wc-ules-sokaig-okostelefon-hasznalat-egeszseg-aranyer-kockazata
A Kohler szóvivője nem reagált a portál megkeresésére, de a cég „adatvédelmi kapcsolattartója” Simon Fondrie-Teitler érdeklődésére elmondta, az adatok titkosítva vannak, amikor a mobilon, a WC-kiegészítőn vagy a rendszereiken tárolják azokat. Emellett akkor is él a „végpontok közötti titkosítás”, amikor az eszközök és a cég rendszerei között utaznak ezek az adatok.
A kutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel a Kohler hozzáférhet a felhasználói adatokhoz a szerverein, lehet, hogy a gyártó az ügyfelek WC-csészéinek fotóit használja az AI-modelljei betanításához. Erre állítólag az volt a vállalat illetékesének a válasza, hogy az algoritmusaikat „kizárólag anonimizált adatokon képzik”.
Ezek után már a felhasználókon múlik, hogy elhiszik-e a cég állításait az adatvédelemről egy ilyen érzékeny témában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
