A törlési kéréseket egy hónapja fogadó Google most megkezdte találati listáinak cenzúrázását. Egy EU-s döntés értelmében bárki kérheti a vállalattól, hogy törölje ki keresőjéből a ránézve hátrányos, régebbi találatokat.
Hogy a Facebook tudja a nevünket, az nem újdonság. A fejlesztések azonban abba az irányba mutatnak: a közösségi oldal hamarosan minden tevékenységünkről tudni fog, időnként anélkül is, hogy ezt közvetlenül megadnánk neki.
Nem kellett sokat várni arra, hogy a való életben is kiderüljön, kik és milyen célból használhatják ki az Európai Unió bírósága által kedden hozott ítéletet. Nagyon úgy néz ki, ha minden így marad, “a felejtés jogával” tulajdonképpen átírható a történelem.
A kiegészítés a hvg.hu mindenkori adatvédelmi szabályzatának bővítése, mely az önkéntesen megadott adatok kereskedelmi célból, harmadik fél részére történő átadásának feltételeit tartalmazza.
Többször is sikerrel kértek ki felhasználói adatokat a Facebooktól a magyarországi állami szervek – derül ki a vállalat friss átláthatósági jelentéséből.
Megérkezett a Microsoft friss átláthatósági jelentése, melyből kiderül, hogy a hazai állami, főleg bűnüldöző szervek is érdeklődtek a cégnél felhasználói adatok iránt.
Továbbra is hiába kértek felhasználói adatokat a magyarországi állami, köztük bűnüldöző szervek a Google-től, a vállalat friss közléséből kiderül, egyszer sem teljesítették a kérést.
A francia adatvédelmi hatóság a maximálisan kiszabható 150 ezer eurós (45 millió forintos) pénzbírsággal sújtotta a Google-t, mert az amerikai informatikai óriáscég máig sem változtatott a francia törvényeknek megfelelően a felhasználók adatainak kezelésén.
Volt kollégánk, Dezső András, az Index újságírója véleménycikkben számolt be arról, hogy adatait közzétették a Kuruc.infón, és azóta folyamatosan hívogatják – titkos telefonszámról – a gyalázkodók, illetve kapja a fenyegető sms-eket. Adatait vélhetően a Hungaroplakát nevű cég adta tovább a Kuruc.infónak, ám ők azt állítják, egy ügynökségnek továbbították a levelet, ám hogy melyiknek, nem árulják el.
A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal – hívja fel az érintettek figyelmét dr. Holló Dóra, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda partner-ügyvédje. Az adatvédelmi specialista szerint például számos közvetítő milliós bírság kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.
Adatvédelemben meglepően jól állnak a magyar kkv-k, egy friss felmérés szerint náluk kisebb kockázat rejlik az adatkezelésben, mint a német, a francia vagy az angol cégek esetében.
Az LG vizsgálja azokat az észrevételeket, melyek szerint bizonyos okostévéi akkor is elküldik a cégnek a tulajdonos tévénézési szokásait, ha az kifejezetten megtiltja ezt a beállításokban.
Az Apple közzétette első átláthatósági jelentését, melyből kiderül, hogy a magyar kormányzati szervek is kértek ki felhasználói adatokat az Appletől. Az esetek negyedében meg is kapták az információt.
Adatvédelmi aggályokat vetnek fel a brit Tesco arcleolvasói, amelyeket a cég benzinkútjainak pénztáraihoz telepítenének, hogy felmérjék vásárlók korát, nemét, majd ennek alapján "testre szabott" reklámfilmeket mutassanak nekik. Az áruházlánc szóvivője szerint csak a vevők nemét és korát azonosítja a berendezés, konkrét személyeket nem ismer fel.
Megváltoztatta felhasználási feltételeit a Google. Az új szabályzat értelmében az eddigieknél többféle módon, például hirdetésekben is felhasználhatják adatainkat, fotónkat és tevékenységi információinkat. Ha valakinek ez nem tetszik, kérhet felmentést.
A régi alkotmánybírósági döntéseket hatálytalanította a Fidesz. De azért ha jól jönnek, Pintér Sándor simán betárazza őket.
Kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel egy reprezentatív kutatásban, amelyből kiderült, bár 90 százalékuknál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.
Mind a magánéletben, mind a munkahelyen elektronikus formában zajlik levelezésünk legnagyobb része. A leveleket pedig általában nem a nagy nyilvánosság számára írja az ember. Abban a tudatban küldi el, hogy azt csak a fogadója ismerheti meg. A munkahelyen persze nem íródhatnak magán e-mailek a munkaidő rovására, de tegyük fel, hogy az ebédszünetben küldünk ki pár e-mailt az esti mozival kapcsolatban. Belenézhet-e a munkáltató a levelezésbe, avagy titok maradhat-e, amit annak szánunk? A kérdésre a D.A.S. Jogszerviz szakértője, dr. Fésü Gizella válaszolt.
"Ahol nincs rá feltétlenül szükség, ott nem lenne szabad biometrikus jegyeinket hátra hagynunk. Pláne nem merő kényelemből" - véli Johannes Caspar professzor, Hamburg német tartomány adatvédelmi és információszabadsági megbízottja.
A Yahoo pénteken közzétett jelentésében közölte, hogy az év eleje óta 29 ezer kérést kapott 17 ország kormányától - a legtöbbet az amerikai kormányzattól - a közösségi portál felhasználóit érintő információkról. Az amerikai adatkérések 37 százalékát teljesítette a cég, 55 százalékban "tartalom nélküli" információt adott, 2 százalékát elutasította, 6 százalék esetében pedig nem sikerült bármiféle adatot is találni.
