Volt kollégánk, Dezső András, az Index újságírója véleménycikkben számolt be arról, hogy adatait közzétették a Kuruc.infón, és azóta folyamatosan hívogatják – titkos telefonszámról – a gyalázkodók, illetve kapja a fenyegető sms-eket. Adatait vélhetően a Hungaroplakát nevű cég adta tovább a Kuruc.infónak, ám ők azt állítják, egy ügynökségnek továbbították a levelet, ám hogy melyiknek, nem árulják el.
Az LG vizsgálja azokat az észrevételeket, melyek szerint bizonyos okostévéi akkor is elküldik a cégnek a tulajdonos tévénézési szokásait, ha az kifejezetten megtiltja ezt a beállításokban.
Az Apple közzétette első átláthatósági jelentését, melyből kiderül, hogy a magyar kormányzati szervek is kértek ki felhasználói adatokat az Appletől. Az esetek negyedében meg is kapták az információt.
Adatvédelmi aggályokat vetnek fel a brit Tesco arcleolvasói, amelyeket a cég benzinkútjainak pénztáraihoz telepítenének, hogy felmérjék vásárlók korát, nemét, majd ennek alapján "testre szabott" reklámfilmeket mutassanak nekik. Az áruházlánc szóvivője szerint csak a vevők nemét és korát azonosítja a berendezés, konkrét személyeket nem ismer fel.
Megváltoztatta felhasználási feltételeit a Google. Az új szabályzat értelmében az eddigieknél többféle módon, például hirdetésekben is felhasználhatják adatainkat, fotónkat és tevékenységi információinkat. Ha valakinek ez nem tetszik, kérhet felmentést.
A régi alkotmánybírósági döntéseket hatálytalanította a Fidesz. De azért ha jól jönnek, Pintér Sándor simán betárazza őket.
Mind a magánéletben, mind a munkahelyen elektronikus formában zajlik levelezésünk legnagyobb része. A leveleket pedig általában nem a nagy nyilvánosság számára írja az ember. Abban a tudatban küldi el, hogy azt csak a fogadója ismerheti meg. A munkahelyen persze nem íródhatnak magán e-mailek a munkaidő rovására, de tegyük fel, hogy az ebédszünetben küldünk ki pár e-mailt az esti mozival kapcsolatban. Belenézhet-e a munkáltató a levelezésbe, avagy titok maradhat-e, amit annak szánunk? A kérdésre a D.A.S. Jogszerviz szakértője, dr. Fésü Gizella válaszolt.
"Ahol nincs rá feltétlenül szükség, ott nem lenne szabad biometrikus jegyeinket hátra hagynunk. Pláne nem merő kényelemből" - véli Johannes Caspar professzor, Hamburg német tartomány adatvédelmi és információszabadsági megbízottja.
A Yahoo pénteken közzétett jelentésében közölte, hogy az év eleje óta 29 ezer kérést kapott 17 ország kormányától - a legtöbbet az amerikai kormányzattól - a közösségi portál felhasználóit érintő információkról. Az amerikai adatkérések 37 százalékát teljesítette a cég, 55 százalékban "tartalom nélküli" információt adott, 2 százalékát elutasította, 6 százalék esetében pedig nem sikerült bármiféle adatot is találni.
A Köztársaság téri MSZP-székházban felejtett holmik miatt adatkezelési mulasztásban látja vétkesnek a szocialistákat az adatvédelmi hatóság.
Az AdatŐrrel bárki ingyenesen és nagymértékben csökkentheti számítógépén az adatvesztés esélyét, vagy ha a kár mégis bekövetkezett, olcsóbb lehet a helyreállítás. A szolgáltatás működésében a vírusvédelemhez és a biztosításokhoz is hasonlít, utóbbiakhoz annyiban, hogy kis valószínűséggel bekövetkező, de nagy kárt okozó eseményekre kínál megoldást.
Az amerikai titkosszolgálatok lehallgatási botránya után az Európai Bizottság megváltoztatná az amerikaiakkal kötött adatvédelmi egyezményt – jelentette ki Viviane Reding uniós igazságügyi biztos pénteken Vilniusban az Európai Unió igazságügyi minisztereinek találkozóján.
Egykori párttagok személyes adataiba is bekukkanthat, aki az MSZP öt éve eladott székházában kutakodik.
Átírhatja az eddigi munkahelyi előírásokat és újabb személyiségi jogi kérdéseket vethet fel a viselhető technológiák egyre szélesebb körű elterjedése. A viselhető okoseszközök elterjedésével a munkavállalói szerződéseket, titoktartási szabályzatokat is felül kell majd vizsgálni. A Google okosszemüvegét néhány cég annyira komolyan veszi, hogy bár meg sem jelent, máris kitiltották néhány helyről.
Ugyan a hétköznapi használatban még el sem terjedt a webes keresőóriás szemüvege, az Egyesült Államokban már több kávézóban és üzletben megtiltották a használatukat, az Egyesült Királyságban pedig az okostelefonokat tiltották ki a leginkább gyerekek által látogatott helyekről (uszodákból, óvodákból).
Továbbra is hiába kértek felhasználói adatokat a magyarországi állami, köztük bűnüldöző szervek a Google-től, a vállalat friss közléséből kiderül, egyszer sem teljesítették a kérést.
A francia adatvédelmi hatóság a maximálisan kiszabható 150 ezer eurós (45 millió forintos) pénzbírsággal sújtotta a Google-t, mert az amerikai informatikai óriáscég máig sem változtatott a francia törvényeknek megfelelően a felhasználók adatainak kezelésén.
A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal – hívja fel az érintettek figyelmét dr. Holló Dóra, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda partner-ügyvédje. Az adatvédelmi specialista szerint például számos közvetítő milliós bírság kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.
Adatvédelemben meglepően jól állnak a magyar kkv-k, egy friss felmérés szerint náluk kisebb kockázat rejlik az adatkezelésben, mint a német, a francia vagy az angol cégek esetében.
Kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel egy reprezentatív kutatásban, amelyből kiderült, bár 90 százalékuknál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.
