Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel egy reprezentatív kutatásban, amelyből kiderült, bár 90 százalékuknál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.
A cégek 90 százalékánál bizalmas, visszaélésre is alkalmas információkat tartalmazó dokumentumok is fellelhetőek, ugyanakkor 25 százalékuknál semmiféle előírás nincs ezek kezelésére. E tekintetben jól érzékelhető kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat. A többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen. Ugyanakkor számos esetben világítottak rá arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra.
Mindössze 9 százalékuk véleménye az, hogy tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, pedig minden negyedik kis- és középvállalatnál (22 százalék) előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A válaszadók nyolcada szerint (13 százalék) elképzelhető, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.
Az összes megkérdezett 17 százaléka számolt be arról, hogy akár anyagilag, akár a vevőkörét vagy a piaci pozícióit tekintve érte már olyan hátrány, ami az adataival való visszaélés következménye volt.
Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél (17 százalék) biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb (22 százalék), hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede (23 százalék) nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű (250 millió és 1 milliárd közötti) vállalatok bő egyharmadánál (36 százalék) maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban/ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.