Két hónapon belül véget ér a hosszú távú megtakarításokra ösztönző tartós befektetési számlák (tbsz) első felhalmozási időszaka. Bár ez a konstrukció mindenki számára elérhető, a tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a már hosszabb ideje tőzsdézők élnek a számlanyitás lehetőségével. Ki csökkentheti adóját 20 százalékkal és ki az, aki adómentesen juthat befektetéséhez?
A személyi jövedelemadó felső kulcsainak elmúlt hét évbeli globális csökkenése véget érni látszik. Az ez évi átlagos kulcs globálisan 0,3 százalékkal nőtt, jelezve, hogy fordulat közepén járunk. A felmérés azt mutatja, hogy a kulcsok 2010-es mozgása jórészt Európát érinti. A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.
További két évig, 2013. január 1-ig maradna az energetikai cégekre 2008-ban kivetett Robin Hood adó, amit az utolsó adóévben, 2012-ben december 31-ig kell megfizetni a parlament előtt lévő, a kormány által támogatott módosító javaslat szerint.
Az adójogszabályok változtatásához beadott módosító indítványok nemcsak a nyugdíjjárulék mértékét emelnék, de jó néhány témakörben - áfamentesség, lakásszerzési illeték - változtatnának az eredeti törvényjavaslaton. Összefoglaltuk.
Számítások, becslések sora jelent meg az utóbbi időben arról, mennyibe is kerül majd az adócsökkentés az államnak és milyen tervezett adóbevételből igyekszik a bevételkiesését kompenzálni. Ki mit jósolt, és kinek lesz igaza?
Nem változik lényegesen a magyarországi vállalkozások adóterhelése jövőre a csütörtökön alakult új szakmai szervezet, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetsége (MAX) szerint, amely úgy véli, hogy mérsékelni kellene a vállalkozásokat - főleg a munkát - terhelő adókat, és a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Ha a feketekereskedelem piacát egyharmadával sikerülne csökkenteni, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, kiváltható lenne a szektorra kivetett válságadó, amit az EU Commerce elnöke diszkriminatívnak és protekcionistának minősített. De mit gondol erről Horváth Endre a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára?
A többletkiadások fedezésére újabb megszorításokra számíthatunk, miután a kormány - Vértes András, a GKI gazdaságkutatója szerint - a következő két évben nem lesz képes fedezni a deficitet.
A végkielégítések különadójának módosításával együtt beterjesztett törvényjavaslat értelmében nemcsak a kétmillió feletti végkielégítéseket adóztatnák jövő januártól. A közszférában dolgozók éves jövedelmének akár 99 százalékára is kivethetnének adót.
Az előzetes hatósági ármegállapítás (Advanced Pricing Arrangement - APA) segítségével a cégek akár 3-5 évre minimalizálhatják a transzferárakkal kapcsolatos adókockázataikat azzal, hogy előzetesen jóváhagyást kaphatnak a kapcsolt vállalkozásaikkal bonyolított ügyletek során alkalmazott árazásra. A módszer a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet, és a sokszor ellentmondásos hazai ellenőrzési tapasztalatok miatt nagyon felértékelődött, sok vállalkozás ennek ellenére semmit sem tud erről a biztonságot nyújtó lehetőségről.
A munkáltatóknak jövőre már nem kell 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetniük a járulékalap feletti jövedelmek után. Ezzel szinte ugyanannyi bevétel esik ki a költségvetésből, mint amennyi - a kormány számításai szerint - befolyik a válságadóból.
Jövőre, ha a parlament elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, adóbevallás helyett elég lesz adónyilatkozatot tennünk, ha csak egy munkahelyünk volt összesen. De nem ez az egyetlen fetétel. Mi változik még 2011 januártól?
Az egykulcsos adónak köszönhetően növekvő lakossági megtakarítások némileg kompenzálhatják a kieső magánnyugdíjpénztári befizetéseket, így közvetve pozitívan befolyásolják az állampapírpiacot is. Kérdés, hogy mindez elég lesz-e az államadósság csökkentéséhez?
A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen változik: a juttatások köre szűkül, a természetbeni juttatás elnevezés pedig 2011-től megszűnik. Mi változik még?
Jövő hét kedden hirdeti ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítések 98 százalékos különadója.
A dánok többsége elégedett egy felmérés szerint az országban érvényben lévő adó mértékével, amely a világon a legmagasabbak közé tartozik.
Négy éve, amikor a gazdasági törvény szerint 3 millió forintról 500 ezerre csökkentették a korlátolt felelősségű társaságok tőkeminimumát, sok cégvezető élt a lehetőséggel, s a fennmaradó összeget adómentesen fizette ki a tulajdonosoknak.
Az új adók bevezetését alkotmányossági, vagy éppen közösségi jogi alapon is lehet vitatni. Az előbbi esetben az arányos közteherviselés kérdése merülhet fel, az utóbbinál pedig problémát jelenthet, hogy a különadót nem, vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek. Mások viszont könnyedén kibújhatnak az adó megfizetése alól.
Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat alapján elmondható kedvezőbb helyzetbe kerülnek a különadózó jövedelmek, járulékkedvezményt kapnak a munkáltatók. De az szja-tervek forrásai aligha biztosított a magánnyugdíjpénztári tagdíjak elvonása nélkül.
Köztudott volt, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységet, a távközlési tevékenységet folytatók és az energiaellátók azok, akiket az extra adó megfizetésére köteleznek. A meglepetést inkább az jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokon túl – amelyekről eddig szóltak a hírek – érintett lesz a többi kiskereskedő, ideértve a gépjármű-üzemanyag-kiskereskedőket és a gépjármű-nagykereskedőket is. Az új adó vonatkozni fog a teljes távközlési szektorra, továbbá a Robin Hood adó által már eddig is érintett vállalkozásokra is.
