Lesz adójóváírás három év múlva is

Az adójóváírás fokozatosan szűkül, de nem szűnik meg három év múlva sem, így a legalacsonyabb jövedelmek után később sem kell adózni. A minimálbér adómentességét viszont eltörlik.

Az evások gyakran bedőlnek a propagandának

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.

Több milliárdos adócsalás – 18 gyanúsított, magánokirat-hamisítás

Több milliárdos számlagyár ügyében indított nyomozást a közelmúltban a Vám- és Pénzügyőrség, az ügynek jelenleg 18 gyanúsítottja van - jelenti a HavariaPress. A gyanú szerint a fémkereskedelemben dolgozó vállalkozások 2005 óta több mint hárommilliárdos adóhiányt okoztak az állami költségvetésnek.

A kormány már döntött: így néz ki az új hároméves adócsomag

A személyijövedelemadó-rendszer szabályait három évre már most törvénybe iktatják, és jelentős könnyítést kapnak a gyermeket nevelők – tudta meg az index.hu internetes hírportál. Értesüléseik szerint a kormány már döntött erről, miközben az utolsó simításokat végzi az adócsomagon.

Amikor az APEH-nak van igaza, az evás meg fizethet

Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.

Százmilliárdból is megúszhatjuk az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetését

Az önkormányzati választások előtt egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a tervezett 16 százalékos egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban. Az mindenki számára egyértelmű, hogy az adójóváírást és a szuperbruttót meg kell szüntetni, mert szükségtelenül torzítja az adórendszert. A végcél az egykulcsos adó, de ahhoz, hogy ne legyenek kárvallottjai az átállásnak, négykulcsos adótáblára van szükség. Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban?

Még mindig nyeregben az adósságszédelgők

Hiába tiltottak el a cégvezetéstől tavaly óta 140 menedzsert, az érintettek más cégeket vígan vezetnek. A gazdasági társaságokról szóló törvény (gt) tavalyi szigorítása ezek szerint megoldhatatlan helyzet elé állította a cégbíróságokat, így az adósságszédelgők tovább garázdálkodnak.

Minek az ellenszere lehet a tevékenységre jellemző kereset?

Aggasztó probléma, hogy az egy fős vállalkozásoknál a jövedelmek az olcsóbb adózási formák felé fordíthatóak, méghozzá legálisan. Ezt egy munkavállaló nem teheti meg, vagyis nem veheti a bére egy részét osztaléknak, hogy azután jóval kevesebbet adózzon. Ennek ellenszereként funkcionálhat a tevékenységre jellemző kereset (TJK).

Tíz százalékos adókulcs: kik járnak rosszul?

A júliusi törvénymódosítás értelmében az adóalap első 500 millió forintjáig alkalmazható a kedvezményes adókulcs, s ehhez nem szükséges a korábbi szigorú feltételrendszert teljesíteni. A gyakorlatban hogyan kell majd az adóalapot megosztani és kikre nem vonatkozik az átmeneti szabály?

Adókedvezmény: könnyítések és buktatók – mi változott?

Ki jogosult és mennyi fejlesztési adókedvezményre? A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nemcsak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is. Íme, a legjellemzőbb buktatók.

Sorra bukják el a pereket az APEH ellen

Az APEH egy cég szerződését átminősítette munkaviszonnyá, pedig elég lett volna egy jól megfogalmazott szerződés, hogy a cég elkerülje az átminősítést. Összefoglaltuk, melyek az elsődleges és a másodlagos jegyek, ami alapján az adóhatóság átminősíti a szerződéseket.

Számolja ki, mennyit kell adóznia a végkielégítése után!

Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kettő vagy négymillió forintig adómentes-e a végkielégítés. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, továbbra is ragaszkodik saját jogértelmezéséhez, mely szerint 4 millió forintig nem kell különadót fizeti a végkielégítés után. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.

Mit kér az APEH, ha nincs meg a számla?

Bárkivel megeshet, hogy elveszti, költözés közben elkeveri a számlatömbjét, esetleg ellopják a táskájával együtt. Mi ilyenkor a teendő?

Kisember harca az APEH rosszul számoló gépezetével

Egy baranyai adózó tavaly az APEH szakembereire bízta az adóbevallása elkészítését, emiatt a jogos 20 helyett 70 ezer forint adóvisszatérítést utaltak vissza. Hiába jelezte ezt az adóhivatalnak, téves utalás történt, megbüntették, mert jogosulatlanul használta a 20 és a 70 ezer forint tévesen átutalt különbözetét. Mit tehet ilyenkor az adózó? Az APEH és a szakértő hivatalos állásfoglalását kértük.

Adószám nélkül kell-e áfát fizetni?

APEH- és bírósági végrehajtás: hol nézzünk utána?

Üzleti kapcsolat létesítése előtt nem elég az adott cég pénzügyi adatait megvizsgálni, célszerű azt is megnézni, milyen APEH-eljárások vannak folyamatban a cég ellen – áll a Partnercontroll.hu céginformációs szolgáltató elemzésében.

Külföldi munka: mennyit és hol kell adózni 5 millió forintos jövedelemig?

Rehabilitációs járadékon lévő őstermelőnek kell járulékot fizetnie? Külföldi munka után hol kell adózni és mennyit? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Behajtási engedélyekkel és olcsóbb benzinnel segítik a kisfuvarozókat

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ma mutatja be a fuvarozó kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítására bevezetett szolgáltatásainak részleteit.

Maradnak a járulékok, de nő az áfa Szlovákiában?

Egyre valószínűbbnek tűnik, a szlovák kormány a járulékterhek általános növelése helyett inkább az általános forgalmi adó kulcsának emelésével szeretne többletbevételhez jutni; az áfa 1 százalékpontos emelése becslések szerint 0,7 százalékkal emelné az árakat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap.

A végkielégítés 4 milliós plafonja: melyik a helyes jogértelmezés?

A Nemzetgazdasági Minisztérium vitatkozik azzal a jogszabály-értelmezéssel, mely szerint 4 millió forintig különadó-mentes a végkielégítés. Csakhogy Angyal József okleveles adószakértő szerint a kihirdetett törvény egyértelműen fogalmaz, mégha a jogalkotó szándéka eredetileg más is volt.