#adó


Átminősítés, illetőségigazolás: mit jelentenek ezek?

Adózással kapcsolatos fogalmakat gyűjtünk össze olvasóinknak időről-időre: ha adóügyek intézése során vagy a bíróságon ezekkel a kifejezésekkel találkoznak, tudják, mit is jelentenek valójában. Első cikkünkben a hitelt érdemlő adatról, az átminősítésről, az egyazon minősítésről és az illetőségigazolásról tudhat meg többet. Az Adózóna szakértője, Marosi Andrea értelmezéseit olvashatják.


Maradnának az szja-kedvezmények?

A munkavállalói oldal szerint meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást, a munkaadói oldal a rehabilitációs járulék sokszoros emelését kifogásolta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.





Bérelvonások: Magyarország továbbra is éllovas

Az összes OECD-tagország közül tavaly is Belgiumban, Magyarországon és Németországban volt a legmagasabb a munkáltatóktól és a munkavállalóktól levont, munkabért terhelő adók és járulékok aránya - tette közzé új felmérésének eredményét a párizsi székhelyű nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).


Elkészültek a kormány 2010-es adótervei

Alighogy elfogadta a parlament az adótörvények módosítását, nyilvánosságra hozták a kormány 2010-es adójavaslatait. Ezek tartalmazzák többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését.



Miért alkotmányellenes a családi pótlék? Kiszámoltuk.

A hétfőn megszavazott törvénymódosítás szerint 2009. január 1-jétől a családi pótlék oktatási adóterhet nem viselő járandóság. Ez visszamenőleges személyijövedelemadó-kötelezettséget jelent majd a kihirdetést megelőző időre is, mivel az év első felében szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék.


Ki kap hamarabb pénzt az APEH-tól?

Összesen 295 ezer egyszerűsített bevallást küldött ki az APEH múlt hét csütörtökig azoknak, akik úgy döntöttek, az idén az adóhatóság készítse el személyi jövedelemadó-bevallásukat. Aki maga dolgozott, hamarabb kaphat pénzt, írja a Napi Gazdaság internetes oldala.


Kik lesznek a válság legnagyobb nyertesei?

Napokon belül dönt a Parlament a fizetési meghagyások ügyintézéséről, mely szerint hamarosan a bíróságtól a közjegyzőkhöz kerül ez az adósságbehajtást gyorsító eljárás. Ezzel jelentősen rövidülhet a tartozások behajtása, így gyorsabban juthatnak a pénzükhöz az emberek. Dr. Gatter László a Fővárosi Bíróság elnöke üdvözli a törvénymódosítást.


Vámosi-Nagy: szuperbruttósítás után mennyi lesz a fizetésünk?

A szuperbruttósítás ötlete a magyar nyilvánosságban először 2008 februárjában jelent meg a kormány három adóalternatívája egyikeként. Az elképzelés kevés támogatója közül ma az egyik pénzügyminiszter lett, ezért kerülhetett újra terítékre ez a fajta adózási szisztéma. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.


Az étkezési jegyek adóztatásából csak 7,2 milliárd többlet jöhet

Az étkezési jegyek tervezett, de várhatóan 2010-ig elnapolt megadóztatása a Pénzügyminisztérium által várt 120 milliárd forint adótöbblet helyett csupán 7,2 milliárdot hozna a költségvetésnek - összegezte a Kopint-Tárki Zrt. által készített kutatás eredményét Klauber Mátyás, az intézet kutatásvezetője az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) által szervezett keddi tájékoztatón.


Válságkezelő program kontra törvényjavaslat: mi változott?

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes áfaügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az áfatörvény idei újabb módosítása – vélik a Deloitte szakértői.


Béren kívüli juttatások: marad az adómentesség?

Egyelőre nem tudni, hogy mi vár a béren kívüli juttatások rendszerére, az azonban a pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata alapján biztosnak tűnik, hogy „idén nem téma”. Vagyis munkaadó és munkavállaló továbbra is, az eddigiekhez hasonlóan számolhat vele. De mikor és hogyan differenciálhat a munkaadó, amikor a cafeteriaról dönt?


Ráteheti az állam a kezét az adóparadicsomokra

A világgazdasági válság miatt az egyes állami költségvetések egyre csökkenő bevételekre számíthatnak, ezért sok állam úgy döntött, minden eszközt megragad, hogy az adózás alól kivont vagyonokat visszaterelje saját fennhatósága alá.


Bajnai-csomag: melyik része nem fáj?

A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően idén már 5,5-6 százalék GDP-visszaeséssel számol, így az átalakítások a költségvetés kiadási oldalát határozottabban érintik, mint a bevételi oldalt. A változások jelentős része először 2010-ben fogja érzékeltetni hatását, amely választási év, amit jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához vezethet. De mit hoz a csomag a cégeknek?


Csökkenne a munkáltatói járulék, megszűnne az eho

A miniszterelnök szerint a foglalkoztatást élénkítő lépések miatt van szükség arra, hogy más adónemeket emeljenek. Emellett jövőre 5 százalékponttal csökkenne munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre és a kormány kezdeményezi azt is, hogy jövőre szűnjön meg a tételes eho. Mi változik még?


Vámosi-Nagy a Gyurcsány kormány adóintézkedéseiről

A miniszterelnök négy és féléves (egyelőre?) lezárt időszakának adóügyi intézkedései vegyes képet mutatnak. Mielőtt a leltár-készítésbe belefognánk, szögezzük le; minden jel arra utal, hogy ezen időszak adópolitikáját nem a pénzügyminiszter (Pénzügyminisztérium) határozta meg, ahogy általában lenni szokott. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.