Romániában van a legtöbb adó- és illetékfajta az EU-ban
Az Európai Unióban Románia rendelkezik a legtöbb féle adóval és illetékkel, mondta csütörtökön Leonard Orban, az Európai Bizottság román biztosa.
#adó
Accor: ha megadóztatják az étkezési utalványokat, akkor baj lesz
Jelentős vásárlóerő visszaesést okoz, ha a most adómentesen adható étkezési és egyéb adómentes utalványok felét megadóztatják, ez pedig tovább mélyítheti a válságot – közölte Balázs Krisztián, az utalványforgalmazással foglalkozó Accor Services Magyarország Kft. marketing igazgatója.
APEH-revízió: érdemes fellebbezni
A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?
A munkaadók támogatják a Reformszövetség programját
A Reformmszövetség és a munkáltatók által javasoltaknál is több és mélyebb szerkezeti átalakításra van szükség, és jelentős kiadáscsökkentést kell meglépni - hangsúlyozta a miniszterelnök. A munkaadók azonosulnak a Reformszövetség programjával, amely az adórendszer egészét érintő, 8-10 százalékpontos adócsökkentést javasol, valamint az euró előszobájába, az ERM-2 árfolyamrendszerbe való minél gyorsabb belépést - Rolek Ferenc a munkáltatói oldal képviseletében az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
Cégautóadó: kik járnak rosszabbul és kik mentesülnek?
Legyen igazságosabb és átláthatóbb – ez volt a kormányzat szándéka a február 1-jétől bevezetett új cégautóadó-rendszerrel. Ám ez sem mentes a méltánytalanságoktól, például az egyéni vállalkozók egy része rosszabbul járt. Hogyan ellenőriz az APEH és alkotmányos-e ez a típusú vagyonadóztatás?
Válság: adóváltozások évközben és a szomszédos adópolitika
A déli szomszédos országok erős adójogi vonzerőt gyakorolnak a magyar vállalkozókra – erősíti meg Gerendy Zoltán, a BDO Forte könyvvizsgáló cég ügyvezető partnere, aki külföldi kollégáival nemrég csokorba szedte a régió országainak adómértékét. Az adóreform csak a második lépés lehet a jelenlegi helyzetben – mondja a válságkezelésről. Mi legyen az első?
Vége az utalványok aranykorának?
Elvileg akár 250-300 milliárd forintos bevételre is szert tehetne a költségvetés a béren kívüli juttatások megadóztatásával, a Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek és a felmérések alapján azonban borítékolható, hogy az adóteher kivetésével ennek az összegnek valójában csak a töredéke folyna be a büdzsébe.
Cafateria: mikor adhat kevesebbet a munkáltató?
Megkülönböztetheti-e egy cég a munkavállalóit, amikor a béren kívüli juttatások kiosztásáról dönt? Saját vállalkozás ügyvezetőjeként kaphat-e valaki cafeteriát? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, Domonkos Rita, a Sodexo munkatársa válaszol.
Liberális Gazdasági Konferencia: reformok csak kiadáscsökkentéssel
Az ország versenyképességének javítása érdekében szükséges reformok csak kiadáscsökkentés révén valósíthatók meg - fogalmazták meg a Liberális Gazdasági Konferencia előadói.
Gyurcsány, a lejárt szavatosságú kormányfő
Gyurcsány valószínűleg akkor is megbukik, ha népszerűtlen lépeseivel időben felkészíti az országot a válságkorszakra. Viszont államférfiként távozhatott volna, aki lesajnálón mosolyoghatott volna kicsinyes utódai képébe, megjegyezve: „Én megmondtam!”. Így azonban lejárt belpolitikai gagyiként távozik, olyan közemberként, aki semmiért lett megosztó személyiségből közutálat tárgya, a hiteltelenség élő szemléltető bábuja.
Gyurcsány bejelentései
A miniszterelnök szerint nagyobb gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatás növelését kell elérni, és öt területen azonnali változásokat. Az ellenzék kivonult a folyosóra. Bejelentések sora: egyebek mellett növekvő áfa, csökkenő munkáltatói tb-járulék, átalakuló nyugdíj- és szociális rendszer.
Szja-változások: magasabb adókulcs, nincs adómentes juttatás
Júliustól, ha elfogadja a parlament - félmillió forinttal, jövőre pedig további 800 ezer forinttal nő a személyi jövedelemadó sáv alsó határa. Az év közepétől megszűnik néhány adókedvezmény és megadóztatják a béren kívüli juttatásokat. Jó néhány módosítás van az szja-törvényben, ami már február 1-jétől hatályos. Összefoglaltuk.
MSZP: átalakítás az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerben
Egyhangúlag megszavazta az MSZP-frakció a kormány javaslatait a költségvetési hiány és a gazdasági válság kezelésére - mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport négyórás ülése után. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap délelőtt a szocialista elnökséggel, azután a kormánnyal egyeztette a tervezett intézkedéseket, amelynek konkrét lépéseit hétfői évindító beszédében jelenti be a parlamentben.
Magyarország beszáll a regionális köztehercsökkentési versenybe
A GDP-hez mérten egy-két százalékponttal csökkenti kiadásait a magyar állam 2011-ig, miközben a munkavállalók 90 százaléka az alacsony személyi jövedelemadó kulccsal fog adózni – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén.
Mihályi: mindenki még idegesebb lesz
Ha csak ennyi a reform, akkor az irány se jó - mondja Mihályi Péter közgazdász, aki tavaly nyáron kiadott, drasztikus változtatásokat javasló könyvében arról elmélkedett, hogy "miért beteg a magyar gazdaság". A most esedékes változásokról is úgy véli, az nagyon kevés, s a politikusoknak őszintébbeknek kellene lenniük.
MSZOSZ: adóátrendezések nem sújthatják az alacsony jövedelműeket
Az adóátrendezéskor a legalacsonyabb jövedelemsávba tartozók terheit semmilyen módon nem lehet növelni.
A kormány tervei az év közepétől
A kormány tervei szerint az év közepétől változik a személyi jövedelemadó alsó sávhatára és mindkét kulcsa, szigorodnak a gyed szabályai, és csökken a munkaadói járulék - tudta meg szerdán szocialista forrásból az MTI.
Vámosi-Nagy a kivitelezhetetlen vagyonadóról
Adózni nem szeretünk, de muszáj. Ez normális országokban így folyik. Nálunk ez a folyamat – finoman szólva – hézagos. Jó példa erre az Alkotmánybíróság legújabb döntése a vagyonadóról. Vámosi-nagy Szabolcs kommentál.
Százalékra várva
Összesen 6,9 milliárd forintot tett ki 2004-ben az SZJA civil szervezeteknek felajánlható egy százalékából befolyt összeg. Gyermekegészségügy, állatmenhelyek: biztos befutók a legtöbbet kapók listáján. A TOP 100-as listán gyakorlatilag nem képviselteti magát a kultúra. Messze még az idő, amíg a kultúra fenntartásában a közönség is nagyobb részt vállalhat, például az egy százalékokon keresztül? Vagy csak ez a modell nem megfelelő a kultúrában?