Az Európai Bizottság (EB) kedden közzétette az uniós tagállamokra vonatkozó őszi gazdasági előrejelzését. A főbb számok:

1. idén a GDP 3,2 százalékkal nőhet, ez jövőre 2,5, 2016-ra pedig 2 százalékra lassulhat,
2. a munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat,
3. az infláció 2016 környékére 3 százalék közelébe kúszhat fel,
4. a költségvetési deficit a jelenlegi 3 százalék körüli szintről 2016-ra 2,5 százalékra csökkenhet,
5. az államadósság szintje idén 0,4 százalékkal csökkenhet,
6. a foglalkoztatottság és aktivitási ráta tovább növekedhet.

Az EB megjegyzi, hogy idén a háztartások fogyasztása 2 százalékkal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 16,8 százalékkal növekedett. Emellett a köz- és magánszektor beruházásainak felpörgését a jegybank növekedési hitelprogramja, illetve az uniós források nagyobb befogadása is elősegítette.

A bizottság megjegyzi, hogy a gazdasági növekedés a 2016-ig tartó előrejelzést illetően lanyhulni fog az egyszeri hatások kifutásával, és ahogy a gazdasági növekedés egyre inkább a gazdasági fundamentumokra épül majd. A belső fogyasztás lehet a gazdasági növekedés motorja, a befektetések helyett ugyanakkor a magánfogyasztás lehet a húzóerő. Az előrejelzés kiemeli, hogy az export növekedését visszafoghatja a gyengébb kereslet a fő kereskedelmi partnerek irányából. Az import bővülése ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekvő pályán maradhat, ahogy a magánfogyasztás izmosodik.

A foglalkoztatottságra kitérve az előrejelzés megjegyzi, hogy ennek növekedését a közmunkaprogramok is elősegítik, a privát szektorban a bérnövekedés mérsékelt marad, de az infláció is alacsony, így a reálbérek növekedhetnek majd.

Az infláció 2014 első kilenc hónapjában nagyjából változatlanok voltak az előző év hasonló időszakához képest, ennek okai a jelentés szerint a visszafogott alacsony infláció importálása, az alacsony élelmiszerárak, a hatóságilag megszabott energiaárak, illetve az alacsony inflációs várakozások voltak.

Amivel gond lehet

Az EB a kockázatok között kiemeli, hogy a magas devizaadósság miatt viszont a forint árfolyam érzékenyen reagálhat a nagy jegybankok monetáris szigorítására – ez ronthatja a vállalatok mérlegét. A tartósan alacsony külső infláció, gyenge külső kereslet pedig alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat. Ezen kívül az EB jelentésében kiemeli, hogy az orosz-ukrán válság elmélyülése súlyosan érintheti Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon keresztül is.

A pozitív kockázatok között említi a jelentés azt, ha a privát fogyasztás bővülése jobban egy síkon mozog majd a rendelkezésre álló reáljövedelem bővülésével. Emellett pedig a gazdasági növekedés magasabb lehet, ha a normális hitelezés gyorsabban helyreáll.

Rendben van a deficit

Az előrejelzés megjegyzi, hogy idén 2,9 százalék lehet a költségvetési hiány, az ezt megalapozó költségvetési helyzet javult a tavaszi előrejelzés óta. Ez azért történt, mivel jelentősen javultak a kilátások és júliusban befagyasztottak bizonyos kiadásokat. Ezen a helyzeten lényegében az sem változtat, hogy bizonyos helyeken elcsúszások vannak a kiadási oldalon és korrekció is jöhet az uniós forrásoknál (a Portfolio.hu szerint ez az aszfaltüggyel kapcsolatos uniós bírság miatt lehet).

A deficit 2015-re 2,8 százalék lehet, azt feltételezve, hogy jelenlegi feltételek lesznek irányadóak (a költségvetés tervezetének benyújtása előtt készült az EB előrejelzése). A magánfogyasztás bővülése, a közszféra béremelésének visszafogása, illetve az állami beruházások csökkenése mind az alacsonyabb deficit irányába mutatnak. Ezzel ellentétesen hat ugyanakkor olyan egyszeri bevételi tételek kiesése, mint például a frekvenciák értékesítése. Változatlan politikát feltételezve a deficit 2016-ra 2,5 százalékra csökkenhet, de úgy, hogy a rendkívüli tartalékot nem használják fel. Az uniós forrásokhoz kötött kiadások ekkor 1,8 százalékkal csökkennek, ez pedig az adóbevételekre is hatással lesz.

Az előrejelzés megjegyzi, hogy a deficittel kapcsolatban kiegyensúlyozottak a kockázatok. Az online kasszák a vártnál jobban teljesítenek, a GDP 0,3 százalékát hozzák be. Ezzel szemben ugyanakkor kockázatok merülnek fel 2015-ben (és utána), hogy a közszférában marad-e a bérbefagyasztás (a költségvetés tervezétéből kiderül, hogy ez már nincs így, a rendvédelmi erők bérét például jócskán megemelik – a szerk.).

A strukturális egyenleg idén -2,7 százalékra romlik, és ezen a szinten stabilizálódhat. Az államadósság szintje idén 0,4 százalékkal csökkenhet, a lefelé ívelő folyamat pedig jövőre is folytatódhat.