Az Ökopolisz Alapítvány csütörtök este egy asztalhoz ültette le Róna Péter közgazdászt, a jegybank felügyelőbizottságának tagját, illetve Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a CIB Bank korábbi elnökét. A téma a devizahitelek, a magyar bankrendszer jövője, illetve a Kúria jövő hétfőn várható devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozata utáni esetleges kimenetelek voltak.
Róna: a devizahitel hibás termék
A két közgazdász a pár tucat fős hallgatóságnak először azt igyekezett felvázolni, hogyan is jutottunk el a mostani szituációig, mely okok vezettek el a devizahiteles problémáig. Róna kiemelte, hogy egy rendkívül laza fiskális politika, illetve a bankok nem megfelelő kockázatfelmérése volt a fő kiváltó ok, illetve az, hogy nem lett volna szabad olyan hiteleket kihelyezni, melyeknél változhat a tőke értéke.
Surányi György szerint a devizahitelezés kapcsán sokan, sokféle hibát vétettek. Nem lett volna szabad ekkora külső adósságot felhalmozni, ez ugyanis azt jelentette, hogy valakiknek belföldön devizában kellett eladósodnia. Ez pedig a lakosság volt, ami a legrosszabb opciót jelentette. A volt jegybankelnök szerint az MNB és a különböző kormányzatok sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük a hatalmas devizahitel-felépülést. Voltak olyan országok a régióban, ahol Surányi szerint például hitelplafont vezettek be, vagy a bank tőkéjének bizonyos százalékáig engedték csak a hitelezést felfutni. Emellett a jegybanknak igen komolyan meg kellett volna tiltania az eurón kívüli devizahitelezést, a svájci frankos hitelezés útvesztőit az is mutatja, hogy a közös uniós fizetőeszközzel szemben kevésbé értékelődött le a magyar valuta az utóbb években.
Róna Péter a beszélgetésen magát a devizahitelt mint konstrukciót is megkérdőjelezte. Szerinte problémát jelent ugyanis az, hogy ha a tőke értéke az idő előrehaladtával változik, akkor a kockázatot a bank nem is tudja rendesen kiszámolni a hitelfelvevőnél, nem tudják belőni, mennyire hitelképes az ügyfél. A közgazdász szerint súlyos probléma volt beengedni ezt a terméket a bankrendszerbe, szükség lenne arra, hogy újradefiniálják a devizahitelt.
A CIB Bank volt elnöke elmondása szerint nem szereti a devizahitelt, különösen nem a svájci frank alapút, de nem gondolja, hogy hibás termék lenne. Surányi példaként hozta fel a nem teljesítő forint-, és devizahitelek arányát, melyek szerinte majdnem ugyanolyan szinten állnak, de ha nem lett volna a végtörlesztés, akkor a devizahiteleknél jobb lehetne a helyzet, mivel a jól teljesítő, tehetősebb ügyfeleket szórták ki a rendszerből. A probléma Surányi szerint az, hogy az utóbbi években sokan elveszítették munkahelyüket, csökkent a jövedelmük, így ez nyomott hagyott az emberek pénzügyi helyzetén is.
Surányi György nem szereti a devizahitelt, különösen nem a svájci frankosat
MTI / Rosta Tibor
Mi lehetne a megoldás?
Róna Péter szerint a devizahiteles probléma megoldása az lehetne, ha forintosítanák a devizahiteleket. Ha változó marad a tőkeérték, úgy bizonytalan marad a helyzet – tette hozzá. A devizaelemeket szerinte "ki kell gyomlálni" a hitelezésből, forintban legyen megszabva a hitel, erre jöjjön rá a jegybanki alapkamat és valamekkora marzs.
A CIB Bank volt elnöke szerint is a forintosítás lehet a járható út, ám a terheket ennek kapcsán meg kell osztani, nem lehet mindent csak a bankok nyakába varrni. Ő már kidolgozott egy olyan megoldást, mellyel 30-40 százalékkal is csökkenhet az adósok havi törlesztőrészlete, cserébe ugyanakkor hosszabb ideig fizetnék hitelüket. Meg lehet úgy csinálni ezt, hogy ne boruljon fel a költségvetés, a lakosság terhe csökkenjen, a bankoknak azonban százmilliárdos veszteségük keletkezhet, de nem lehetetlenülnek el – tette hozzá a volt jegybankelnök. Szerinte azért is lehetne jó egy egyszeri megoldás, mivel így nem húzódna tovább évekig ez a történet.
A Kúria hétfői döntésével (a kérdéses pontokról a Portfolio.hu készített összefoglalót) kapcsolatban Surányi megjegyezte, hogy az veszélyes lehet, mivel ha az adósoknak kedvező döntés születik, akkor a bankrendszer 80 milliárdos veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, miközben ráadásul az adósok csak kisebb összegekhez jutnak hozzá. Hazavághatja a bankrendszert a döntés – tette hozzá Surányi.
Róna Péter szerint véget kell vetni annak, hogy különböző "ötletelések" történjenek a devizahitelesek kapcsán, a végtörlesztés, árfolyamgát nem segít érdemben a helyzeten, ennél átfogóbb megoldásra van szükség.
