Önmagában a válságadók bevezetésének tegnapi bejelentése nem volt meglepetés, sokkal inkább a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy a pénzügyi szektorra kivetett „bankadóhoz” hasonlóan azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott: a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez még jelentős többletbevételekre van szüksége. De vajon reális-e a 2010-es határidő?
Aggasztó probléma, hogy az egy fős vállalkozásoknál a jövedelmek az olcsóbb adózási formák felé fordíthatóak, méghozzá legálisan. Ezt egy munkavállaló nem teheti meg, vagyis nem veheti a bére egy részét osztaléknak, hogy azután jóval kevesebbet adózzon. Ennek ellenszereként funkcionálhat a tevékenységre jellemző kereset (TJK).
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kettő vagy négymillió forintig adómentes-e a végkielégítés. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, továbbra is ragaszkodik saját jogértelmezéséhez, mely szerint 4 millió forintig nem kell különadót fizeti a végkielégítés után. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
Egy baranyai adózó tavaly az APEH szakembereire bízta az adóbevallása elkészítését, emiatt a jogos 20 helyett 70 ezer forint adóvisszatérítést utaltak vissza. Hiába jelezte ezt az adóhivatalnak, téves utalás történt, megbüntették, mert jogosulatlanul használta a 20 és a 70 ezer forint tévesen átutalt különbözetét. Mit tehet ilyenkor az adózó? Az APEH és a szakértő hivatalos állásfoglalását kértük.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ma mutatja be a fuvarozó kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítására bevezetett szolgáltatásainak részleteit.
Az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére; az adócsökkentés nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné - kommentálta a parlament elé beterjesztett adótörvény-javaslatokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.
A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik, így a jövő évi növekedési várakozások derűlátónak bizonyulhatnak - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.
A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.
A Tescót több mint tízmilliárd forintra, a Spart és az Aldit közel hatmilliárdra, az Auchant, a Lidlt és a Penny Marketet pedig három-, kettő-, illetve egymilliárd forintra adóztatná meg a kormány - derül ki a Napi Gazdaság által végzett számításból.
A jövő év első negyede lesz a "szembesülés" időszaka, amikor a munkavállalók a gyakorlatban is megtudják, milyen hatásai vannak az eddigi kormányzati intézkedéseknek - mondta csütörtöki győri sajtótájékoztatóján Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Közzétette az APEH a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, csakhogy a kitöltési útmutatóban szereplő két példánál teljesen véletlenszerűen alkalmazza a törvény szövegét. Az első esetben 800 ezer forinttal, a másodiknál 2 millióval többet számolt.
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a római katolikus egyház Olaszországban élvezett adózási privilégiumai miatt. A brüsszeli testület szerint a kedvezmények engedély nélkül nyújtott állami támogatásnak minősülnek, amelyek versenyjogi szabályokba ütköznek – írta kedden az olasz sajtó.
Az adójóváírás fokozatosan szűkül, de nem szűnik meg három év múlva sem, így a legalacsonyabb jövedelmek után később sem kell adózni. A minimálbér adómentességét viszont eltörlik.
Kiszivárogtatta a kormány az adóterveit. Bár az MSZP által bevezetett szuperbruttót a Fidesz még élesen bírálta, most úgy tűnik, mégis meghagyja. Számszaki hiba és egy sor szakmai tévedés az új adócsomagban.
Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.
A júliusi törvénymódosítás értelmében az adóalap első 500 millió forintjáig alkalmazható a kedvezményes adókulcs, s ehhez nem szükséges a korábbi szigorú feltételrendszert teljesíteni. A gyakorlatban hogyan kell majd az adóalapot megosztani és kikre nem vonatkozik az átmeneti szabály?
Ki jogosult és mennyi fejlesztési adókedvezményre? A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nemcsak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is. Íme, a legjellemzőbb buktatók.
Az adóhatóság legfrisebb adatai szerint a beérkezett összes társaságiadó-bevallás feldolgozásához szükséges idő négy év alatt, 2007-től 2010-ig közel negyedére csökkent, ezzel párhuzamosan a hibás bevallások aránya 52,3 százalékról 30-ra mérséklődött.
Bárkivel megeshet, hogy elveszti, költözés közben elkeveri a számlatömbjét, esetleg ellopják a táskájával együtt. Mi ilyenkor a teendő?
