A Szabadságpárt még a Néppárttal az oldalán sem tudja egy az egyben átalakítani az államot, mert nincs meg hozzá az alkotmányozó többsége, ugyanakkor közvetve alávághat a közintézményeknek, mondja a Frankfurter Rundschauban Peter Filzmaier.
Az FPÖ hatalomra kerülése Ausztriában újabb válság kezdete lehet Európában.
Franciaország elnöke után Jean-Noel Barrot is nekiment az amerikai techmilliárdosnak.
A milliárdos egy véleménycikkben és bejegyzéseiben is kampányol a szélsőjobboldal mellett.
Politikai foglyok is dolgoznak napi kétezer forintos bérért egy szászországi AfD-politikus, Jörg Dornau Belaruszban lévő mezőgazdasági vállalkozásában – álltja oknyomozó újságírókra hivatkozva a The Guardian.
Ha egy európai ország minisztere nem megy el a budapesti találkozókra, hogy tiltakozzon Orbán Viktor ellen, akkor a demokrácia ellen tiltakozik – véli Matteo Salvini.
A szó szoros értelmében nem kényszermunkát végeznek, fizetést is kapnak, ugyanakkor a munkafelügyelő dönti el, hogy a rabok kiérdemelték-e a napidíjukat, aminek a nagy részéből amúgy is a börtön fenntartásának költségeit fedezi az állam.
A párt egy kitoloncolást támogató dallal ünnepelt a brandenburgi választás után.
Egyedül nincs meg a többsége semelyik pártnak, izgalmas koalíciós tárgyalások jönnek.
Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy Németország erősebb és magabiztosabb legyen, leszámítva természetesen Putyint, jelenti ki a hírügynökség jelentése.
Vasárnap megemlékezést tartottak Brandenburg an der Havelben: a több ezer áldozatot követelő náci gyilkosságokra emlékezve koszorúzási ceremóniát szerveztek, amire „tévedésből” meghívták szélsőjobboldali Alternatíva Németország (AfD) pártot is. Az ügyből nagy botrány Németországban.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
A francia lap az AfD választási sikere mellett szót ejt arról is, hogy a helyzet másik nagy győztese Sahra Wagenknecht pártja.
Ami történt – a szélsőjobboldali AfD sikeres szereplése –, az intés, arculcsapás és KO, így együtt, írja a Die Welt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a berlini kormány nem figyelt a sokasodó előjelekre.
A második világháború óta most először diadalmaskodott Németországban szélsőjobboldali párt egy tartományi választáson: az exit pollok szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) Türingiában az első helyen végzett, Szászországban a második helyen áll. Ugyancsak előretört a szélsőbal, a BSW mindkét tartományban jól szerepelt.
Türingiában egyértelműnek tűnik az AfD első helye a felmérések szerint, Szászországban a CDU-t mérték minimálisan erősebbnek.
A mérsékelt politikai erők számára a legrosszabbkor jött a múlt heti solingeni késes támadás, melynek során egy szíriai férfi három embert megölt, nyolcat pedig súlyosan megsebesített. A merénylet ugyanis újabb muníciót adott az egyre inkább szélsőséges, illetve populista nézeteket valló jobb- és baloldali pártoknak. A legerősebb szélsőséges tömörülésnek, az Alternatíva Németországnak (AfD) jó esélye van arra, hogy megnyerje a vasárnapi türingiai és szászországi tartományi választást. Hitler hatalomra kerülése óta szabad törvényhozási választáson a szélsőjobboldal soha nem bizonyult a legerősebb pártnak sem tartományi, nem szövetségi szinten. Polgármesteri posztokat viszont nemrég már nyert az AfD.
Fordulatot jelzett az európai parlamenti választás Európában, a fiatalok minden eddiginél nagyobb számban álltak a szélsőjobboldali pártok mögé. A magyarázat összetett.
Nem a Patrióták Európáért lesz a legvállalhatatlanabb frakció az Európai Parlamentben. A német AfD abszolút uralma alatt megalakult a nyolcadik képviselőcsoport is, amelynek tagjait az uniós projekt megvetésén túl az tartja össze, hogy szívesen kapnának több pénzt az Uniótól. A leglelkesebb csatlós mindenképp a Mi Hazánk.
A demonstráció amúgy jobbára békés volt, egyházi felekezetek, zöldek és széljobbellenes nagyik részvételével.
