Beültetik az emberbe a chipet, ami segíthet a depresszió gyógyításában
Az Inner Cosmos nevű vállalat februárban már a második emberbe ültetheti be a saját fejlesztésű chipjét, ami naponta 15 percen át stimulálja az agyat.
Az Inner Cosmos nevű vállalat februárban már a második emberbe ültetheti be a saját fejlesztésű chipjét, ami naponta 15 percen át stimulálja az agyat.
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
Akár eszközök használatára és problémák megoldására is képesek lehettek a T-rexhez hasonló theropodák – állítják tudósok. A madarak agyának vizsgálatából következtetnek arra, hogy igazából egészen okos lehetett ez a dinoszaurusz.
Mindössze egy kémiai anyagon múlhat az agyban, hogy a gyerekek a felnőttekhez képest sokkal jobban tudnak tanulni.
A tudósok most először vizsgálták, hogy van-e összefüggés a demencia és az agy D-vitamin szintje között. Kiderült, érdemes ezzel a területtel foglalkozni.
Az amerikai kutatóknak sikerült összefüggést találniuk az agy egy bizonyos régiójának aktivitása, valamint a depresszió mértéke között. A terápiás alkalmazástól viszont még messze vagyunk.
Újabb bizonyítékot találtak az amerikai kutatók arra, hogy a súlyos koronavírus-fertőzés olyan aktivitást vált ki az agyból, amit általában csak időseknél tapasztalni.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint a pandémiás karanténidőszak miatt a tizenévesek agya sokkal gyorsabban öregedett, mint egyébként kellene.
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
Az éjszaka közepén tényleg jobb azzal foglalkozni, amivel ilyenkor kell: aludni.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
A kutatók szerint az agy hőmérséklete a nap folyamán fokozatosan változik.
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban.
A brit Portsmouth-i Egyetem kutatói szerint az agy leterheltebb akkor, ha valaki hazudik, mint amikor igazat mond.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.
Nem csak „tudjuk”, hogy messzebb van a veszély.