Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Több kutatást is végeztek már a tudósok az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással van az agyra. Ott volt például az Oxfordi Egyetem tanulmánya, amely szerint a koronavírus okozta Covid–19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket.
De végzett egy kutatást az Imperial College London is, ami azt mutatta, hogy egyes esetekben 10 évet öregedhet az agy a koronavírus-fertőzötteknél. Most egy újabb tanulmány mutatja azt, hogy a koronavírus hatással van az emberi agyra.
A Nature Aging című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a súlyos fertőzés összefüggésbe hozható az agyban végbemenő változásokkal, amelyeket egyébként idős korban lehet tapasztalni. A tudósok több tucat agyminta elemzésével jutottak erre a következtetésre. Az elemzés alapján azt találták, hogy az agy génaktivitása sokkal kiterjedtebb volt a súlyos fertőzötteknél, mint azoknál, akiket szintén az intenzív osztályon kezeltek, de nem voltak Covid-fertőzöttek.
Eddig ismeretlen hatását fedezték fel a koronavírus-járványnak a gyerekeknél
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint a pandémiás karanténidőszak miatt a tizenévesek agya sokkal gyorsabban öregedett, mint egyébként kellene.
Marianna Bugiani neuropatológus, az Amszterdami Egyetem tudósa szerint a vizsgálat eredménye nemcsak a koronavírus miatt fontos, hanem azért is, mert segíthet felkészíteni a társadalmat a világjárvány következményeire.
A kutatást az amerikai Maria Mavrikaki és társai végezték el. A szakember csapatával a frontális kéregből – az agynak a megismeréshez szorosan kapcsolódó régiójából – vett mintákat vizsgált. Összesen 21 olyan elhunyt személytől vettek mintát, akik súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedtek, és olyanoktól, akik tünetmentes fertőzöttek voltak. Ezeket a mintákat 22 olyan ember mintájával hasonlították össze, akik nem voltak fertőzöttek.
További kilenc embertől is vettek mintát, akik szintén nem voltak fertőzöttek, de az intenzív osztályon, lélegeztetőgépen kezelték őket.
A csapat azt találta, hogy a gyulladással és stresszel kapcsolatos gének aktívabbak a súlyos betegségben szenvedők agyában, mint a kontrollcsoport tagjainál. Emellett a megismeréshez és az agysejtek közötti kapcsolatok kialakításához kapcsolódó gének kevésbé voltak aktívak.
Megtalálhatták a hosszú Covid fő okát: a fertőzés megváltoztathatja az agyműködést
Az indiai kutatók még akkor is rendellenes működést tapasztaltak az agyban, amikor a koronavírus-fertőzött már hat hónapja kigyógyult a betegségből.
A tudósok további 20, nem fertőzött ember agyszövetét is elemezték: tíz ember 38 éves, vagy annál fiatalabb volt a halálakor, tíz pedig 71 éves, vagy annál idősebb. Az összehasonlítás feltárta, hogy az idősebb csoportba tartozó emberek agyi elváltozásai hasonlítottak a súlyos Covid-fertőzöttek agyi elváltozásaira.
A kutatók a jövőben további vizsgálatot szeretnének végezni, hogy kiderüljön, pontosan milyen hatása lehet még a koronavírusnak az emberi agyra, és a társadalom mekkora részét érintheti ez a veszély.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
