#alaptörvény 2.0

Hajléktalanok: vitatkozik a kormány az ENSZ álláspontjával

Az ENSZ két különleges jelentéstevője bírálta a magyar alaptörvény módosítását, amely "kriminalizálja a hajléktalanokat", akik mintegy 30 ezren vannak az országban. A Fidesz közölte, nem ért egyet az ENSZ jelentéstevőivel, a Külügyminisztérium a kormány nevében kijelentette, részletesen fognak válaszolni a felvetésekre, de nem tették büntethetővé a hajléktalanságot.


Alaptörvény 2.0: közel húsz jogszabály módosul még

A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek az alaptörvény negyedik módosítása miatt szükséges egyes törvényi változtatásokat. Csaknem húsz jogszabály módosulhat. A kabinet kimondaná egyebek mellett, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem választható újra.


"Ezt hívják előítéletnek" – Kumin is lecsapott az uniós biztosra

Magyarországgal szemben előítéletesnek, tájékozatlannak nevezte a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára Viviane Redinget, az EU igazságügyi biztosát. A leányfalui gázoló ügyéből kiinduló és az alaptörvény negyedik módosításáig eljutó Kumin Ferenc tumblres bejegyzése összecseng a KIM szerdai nyilatkozatával, amely szerint Reding magánháborút visel Magyarország ellen.


Áder aláírása öt napot késett, de kimagyarázták

Áder János március 25-én aláírta az alaptörvény negyedik módosítását – adta hírül a hvg.hu hétfőn este hét órakor az Országgyűlés honlapján szereplő adatok alapján. Hasonló értelemben tájékoztatott az Index és az Origo is. Csakhogy az Országgyűlés honlapján mára a köztársasági elnök aláírásának dátumát március 20-ára korrigálták. A határidőkön sok múlik, hiszen az Alkotmánybíróság szerepét pont az ilyen eljárási hibák vizsgálatára korlátozta a parlament fideszes többsége. Az Országgyűlés sajtóosztálya szerint nincs ügy, mindössze a nyilvántartásba vételkor történt elírás.


"Orbán választási játékai" – külföldi lapok cikkezenek Magyarországról

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap a magyarországi választási rendszer változásairól írt keddi számában, a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán feltűnt uszító, zsidózó matricákkal kapcsolatban közölt beszámolót honlapján kedden.






Unortodox vélemény az alaptörvény módosításáról

A vita eddig leginkább arról folyt, hogy a köztársasági elnöknek van-e joga az alaptörvény-módosítás alkotmányossági felülvizsgálatát kérni. Ez a vita félrevisz, mert nem számol azzal a szemponttal, hogy tényleg Balsai István, Szívós Mária és Salamon László nevével fémjelzett Alkotmánybíróságtól várjuk a jogállam megőrzését, illetve eltereli a figyelmet magának, a módosításnak a tartalmáról.


Scheppele: átfogóan kell ellenőrizni a magyar választásokat 2014-ben

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat - jelentette ki Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora kedden az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel megtartott meghallhatásán a washingtoni kongresszusban.



Ponta kikéri magának, hogy Orbánhoz hasonlítják

Victor Ponta román miniszterelnök elutasítja, hogy Romániát egy kalap alá vegyék Magyarországgal, és őt személy szerint Orbán Viktorhoz hasonlítsák – derült ki abból az interjúból, amelyet az Adevarul.ro portál készített kedden a román kormányfővel.




DK: "nagyon jó ötlet" Bajnaié

A Demokratikus Koalíció (DK) nagyon jó ötletnek tartja Bajnai Gordon ellenzéki egyeztetésre vonatkozó kezdeményezését, és részt is vesz azon – mondta az MTI-nek kedden Molnár Csaba alelnök.


Der Standard: Útikalauz az Orbán-korszakhoz

"Magyarország menetelése a centrifugába" címmel jelentetett meg infografikát a Der Standard online kiadása hétfőn. A lap idővonala 2010. április 11-ével, a Fidesz-KDNP választási győzelmével indul, és 2013. március 18-ával, hétfővel fejeződik be.



"Orbán óta másként jár az óra Magyarországon" – rólunk írnak a külföldi lapok

A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) és az osztrák Der Standard a magyar ellenzékről, illetve a belpolitikai megosztottságról közölt cikkeket hétfőn, a francia Libération és a lengyel Rzeczpospolita az alkotmánymódosításról írt, az ARD német közszolgálati televízió pedig a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kiosztott díjakkal kapcsolatban közölt beszámolót.