Belevariál a családi pótlékba a módosított alaptörvény?

A lap rámutat, hogy az új Alaptörvény kimondja, hogy a család alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony, ennek alapján pedig az élettársak akkor sem tartoznak egy családba, ha közös gyermekük van. Ha viszont nem tartoznak egy családba, akkor törvényileg egyedülállókként nevelik a gyermekeiket, ez esetben pedig emelt összegű családi pótlékra lennének jogosultak.

Az új Alaptörvényben lefektetett alapvetés szerint a különnemű élettársak, illetve az azonos nemű bejegyzett élettársak akkor sem alkotnak majd egy családot, ha gyermeket nevelnek. Az élettársak közös gyermeke a közös halmazba, de két külön családhoz tartozik majd az egyik, illetve a másik szülőjével, de hárman együtt nem lesznek egy család.

A családok támogatásáról szóló törvény szerint viszont az a személy számít egyedülállónak, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa. Paradox módon miközben az Alaptörvény szerint az is családban élőnek számít, aki nem vált el, de külön él a házastársától, bár a családok támogatásáról szóló törvény egyedülállónak minősíti. Az élettársak ellenben az Alaptörvény szerint nem tartoznak egy családhoz, a családok támogatásáról szóló törvény szerint viszont nem minősülnek egyedülállónak.

A családi pótlékról szóló törvény értelmében az egyedülállók emelt összegű családi pótlékot igényelhetnek, ez egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, míg egygyermekes család esetén 12 200 forint, kétgyermekes család esetén pedig gyermekenként 13 300 forint.

A Pénzcentrum szerint a két szülő havonta összesen 4 500, éves szinten 54 000 forinttal több állami támogatást vehet igénybe akkor, ha úgy nyilatkoznak, hogy egyedülállóként nevelik a gyermekeiket. Kettő-kettő, összesen négy gyermek esetén ez már 6 ezer, éves szinten 72 ezer forint eltérést jelent.