„A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam” – mondja ki a ma hatályos alkotmány. A jogállamiságnak pedig része a jogbiztonság, illetve az is, hogy a hatályos jogszabályokat mindenki ugyanolyan módon értse – hangsúlyozta a Népszabadságnak Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. A januárban hatályba lépő új alaptörvény pedig szerinte bizonyosan nem tesz eleget ezeknek a követelményeknek, ezért a közelmúltban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult.

Bárándy azt kifogásolja, hogy az alaptörvény Nemzeti hitvallás címet viselő preambulumából és a normaszövegből nem derül ki, hogy mit kell érteni történeti alkotmányon és annak vívmányain, a dokumentum azonban kimondja, hogy „történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni” az alaptörvényt. A történeti vívmányok közé a bizonytalan értelmezés miatt így akár olyan törvények is beletartozhatnak, amelyek kimondják, hogy a nemesek adómentességet élveznek, vagy hogy a felszarvazott férj agyonütheti hűtlenségen kapott hitvesét.

Az ügyvéd beadványában – ugyancsak a hatályos alkotmányból következő jogbiztonság és normavilágosság követelményére utalva – kéri az alkotmánybíráktól, hogy semmisítsék meg azt a passzust is, amely szerint a bíráknak „az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezniük, hogy azok „a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”. Mint mondta, maga is igen nehéz helyzetbe kerülne – tette hozzá –, ha például az emberölés tényállása kapcsán a gazdaságosság szempontjaira kellene figyelnie. Ezért úgy véli, ilyen homályos rendelkezéseknek egyetlen jogszabályban sincs helye.

Az Ab számos korábbi határozatában – legutóbb alig néhány hete –leszögezte, hogy az alaptörvény felülvizsgálatára nincs lehetősége. Ezt a bírák legutóbb így magyarázták: hatáskörüknek „az alkotmány felülvizsgálatára való kiterjesztése ellen szóló egyik legfontosabb érv az, hogy az Alkotmánybíróság nem alkothatja és nem változtathatja meg az alkotmányt, amelyet védeni hivatott, és amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata során”.

Bárándy viszont úgy gondolja, hogy most más a helyzet, mert nem az alkotmány, hanem a még nem hatályos alaptörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát kéri. Tehát azt, hogy az AB a jelenleg érvényes alaptörvényre hivatkozva mondja ki: a jövőre életbe lépő alkotmány legalább két ponton a mostanival ütköző rendelkezéseket tartalmaz. Amennyiben az Ab nem tárgyalja még idén az ügyet, akkor viszont a volt miniszter szerint ezzel azt is kimondja, hogy szakított az elmúlt húsz év gyakorlatával, s mindazzal, ami Magyarországot jogállammá tette.