Új, kibővített formában nyújtja be a parlamentnek a kormány az alaptörvény ötödik módosítására vonatkozó javaslatot – jelentette be csütörtökön Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. A kormány még június 14-én nyújtotta be a parlamentnek az alaptörvény ötödik módosítását, de annak tárgyalását még nem kezdték meg. Répássy szerint az új változat vitáját szeptemberben folytatják le, a tervek szerint a módosítás október 1-jén lépne hatályba.

„Az ötödik módosítás a negyedik részleges korrekciójának tekinthető” – mondta egy kérdésre válaszolva Répássy, aki szerint a kormány nem adta fel az elveit, kényszerként éli meg az ötödik módosítás szükségességét, a negyedik után már nem akart még egyet. Az államtitkár elismerte, hogy a módosítások főként a korábbi, a magyar jogalkotással szembeni kritikákra válaszolnak, és az indoklás is úgy szól majd, hogy a kormány meg akarja szüntetni annak lehetőségét, hogy a módosításban szabályozott kérdések ürügyként szolgáljanak a támadásokhoz.

Az ötödik módosítás eredeti javaslata megteremtené a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét, módosítaná az Alkotmánybíróság eljárási határidejét a bírói kezdeményezések esetén (30 napról 90 napra növeli a testület eljárásának idejét), megszüntetné a bírósági perek áthelyezésének lehetőségét, és törölné azt a kitételt, amely szerint különadót kell kivetni, ha az Európai Bíróság döntése miatt fizetési kötelezettsége támadna a kormánynak.

Egyenlőbb egyházak, ingyen reklámok

Ez az új változatban – amelyet pénteken nyújt be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter – ez kiegészül az egyházakra vonatkozó rész, illetve a kampányszabályok módosításával, és bekerülnek az alaptörvénybe az Országos Bírói Tanácsra vonatkozó alapvető szabályok is.

Stiller Ákos

Az egyházak esetében – összhangban a nyáron elfogadott sarkalatos törvénnyel – a „vallási közösségek” fogalom kerülne a szövegbe, ami lényegében azt jelenti, hogy minden közösség egyháznak számít majd, ehhez nem kell az Országgyűlés döntése. A parlament arról dönthet az egyház kérelmére, hogy kíván-e együttműködni az adott közösséggel, amelyet a pozitív döntés esetén „bevett egyház” néven emlegetnek majd, és amelyeknek az állam sajátos jogosultságokat (például adókedvezmény vagy mentesség) adhat.

Az indoklás szerint a pártok közti esélyegyenlőséget biztosítja, hogy minden – nem csak közszolgálati – tévé és rádió közzétehet majd politikai hirdetéseket, de csak ellenszolgáltatás nélkül, előre megállapított azonos feltételekkel. A kormány eredetileg úgy képzelte, hogy a fizetett hirdetések tilalmát csak az európai parlamenti választások esetétben oldják fel, de ezt Répássy szerint az Európai Bizottság nem fogadta el. Az államtitkár szerint a módosítás elfogadása után már csak a médiaszolgáltatókon múlik, biztosítanak-e reklámidőt a kampány céjaira.

Alaptörvény-történet

Az alaptörvényt 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés, majd Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én (húsvét napján, illetve a Fidesz választási győzelmének első évfordulóján) aláírta. Az alaptörvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, de előtte, 2011. december 30-án még elfogadták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez formailag a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetet volt hivatott szabályozni, valójában inkább az utóbbi első módosítása, vagy inkább kiegészítése lett.

A formálisan első alaptörvény-módosítást már 2012. április 17-én benyújtotta a kormány, és június 4-én fogadta el az Országgyűlés. Ebben egyrészt rögzítették, hogy az akkor már az alapvető jogok biztosa által megtámadott átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezi. Másrészt az EU-s kritikák hatására kihúzták az átmeneti rendelkezések közül azt a cikket, amely lehetővé tette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását (azóta viszont Matolcsy György lett az MNB elnöke, így a jegybank mégis bekebelezheti a PSZÁF-ot).

A második módosítást tavaly szeptember 18-án nyújtotta be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, az Országgyűlés pedig október 29-én fogadta el. Ennek lényege az előzetes választási regisztráció alkotmányos megalapozása volt, az átmeneti rendlelkezések közé iktatta, hogy „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti”. Ezt később az Alkotmánybíróság – más, valójában nem átmeneti rendelkezésekkel együtt – kigyomlálta a szövegből.

A harmadik módosítást tavaly december 7-én nyújtotta be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, és december 17-én már el is fogadta az Országgyűlés. A kormánypártok ezzel sarkalatossá, vagyis kétharmados többséget igénylővé minősítették az azóta botrányos körülmények közt elfogadott földtörvényt. A módosítás értelmében sarkalatos törvénynek kell majd születnie az „integrált mezőgazdasági termelésszervezésről”, illetve a „mezőgazdasági üzemről” is, de ezeknek a tartalmáról egyelőre csak találgatások vannak.

A negyedik, legátfogóbb alaptörvény-módosítást idén február 8-án nyújtották be kormánypárti képviselők, és március 11-én fogadták el. A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly december 28-án kigyomlálta az átmeneti rendelkezések számos cikkét. A negyedik módosításból kiderült, hogy ezekben az ügyekben – az előzetes regisztráció kivételével – a Fidesz nem enged, és ha kell, az alaptörvényben rögzítik egyebek mellett azt, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt, vagy röghöz lehet kötni az állami ösztöndíjjal tanuló diákokat. A negyedik módosítás ugyanakkor a szólásszabadságot is új utakra tereli.