#alkohol

„Egy hétig koplaltunk, hogy felvihessünk egy üveg konyakot” – amikor még kozmikus mennyiségekben csempészték az alkoholt az űrhajósok

Szilveszterkor bizony inni kell. Mese nincs, csak kölyökpezsgő. Az átlag földi halandó éjfélkor durrant, de az igazi profik időzónáról időzónára vedelhetik végig az év végét, erre már külön „időutazó” repülőjáratokat is szerveznek. Ezért is érthetetlen, hogy pont azok maradnak ki a buliból, akik a legtöbb időzónát utazzák be egy nap alatt, méghozzá szédítő sebességgel. Emlékezzünk hát meg róluk is: azokról az embertársainkról, akik a világ legveszélyesebb munkáját végzik még ilyenkor is, spártai körülmények között, és még egy nyamvadt kölyökpezsgővel sem koccinthatnak. Csak csendben, szomorúan bolyonganak a Föld körül. Józanul. Langyos narancslét szürcsölgetve. Hát élet az ilyen?


Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak

A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?


Sikeresebbek lesznek később a piálós fiatalok?

Meglehetősen provokatív és egészségügyi szempontból igencsak megkérdőjelezhető következtetéssel rukkolt ki egy hosszú távú norvég kutatás. A fiatalkori alkoholizálást egyfajta pozitív karriereszközként ismeri el, de azért az ok-okozati viszonyok levonásánál megmarad az óvatosság mellett.















„Elképesztően felszabadító, ha hirtelen nem fáj” – szép csendben csúsznak bele a gyógyszerfüggésbe magyar anyák és nagymamák

A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.


Van egy rossz hírünk: a májvédő és másnaposságűző csodaszerek semmit nem érnek

Ha valaki életmódváltás helyett májregeneráló szerekkel próbálja az alkoholtól megviselt egészségét helyrehozni, az kétszeresen is veszít: kidob egy csomó pénzt az ablakon, és az állapota sem javul. Érdemes egy görbe este után fájdalomcsillapítót bevenni? Mire találták ki valójában a májvédő szereket? Mi az a diszulfirám-szerű hatás, amitől megtapasztalhatjuk a poklot?