A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. A Szuverén.hu friss cikkei közül az egyik a személyi szabadsághoz való jogot mutatja be a 89-90-es alkotmánytól az új alkotmányig.
Világos jelzést, "selyemzsinórt" küld a bírói karnak a parlamenti többség: mivel kifejezte elégedetlenségét a semmisségi törvény kapcsán, ezért a bírói kar 10 százalékát, köztük nagy számban bírósági vezetőket egy tollvonással elküldenek nyugdíjba - jelentette ki Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vasárnap este. Schiffer szerint beszédes, hogy az ügyészek nyugdíjkorhatárát, amely jelenleg ugyanúgy 70 év, mint a bíróké, a kormánypárt nem akarja megváltoztatni.
Az MSZP szerint a fiatalok, a jövő generációi a készülő új alaptörvény vesztesei lesznek, az alkotmányozási folyamat célja pedig az, hogy elfedje a kormány "sikertelen gazdaságpolitikáját" és a soros uniós elnökség kudarcait.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
Az MSZP levélben kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új alkotmányt és „azokat a megszorító csomagokat tartalmazó törvényeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az emberek még rosszabbul éljenek” - mondta szombati, budapesti sajtótájékoztatóján Török Zsolt.
Balsai István azt állítja, már egy éve zajlik az alkotmányozás, ezért nincs igazuk azoknak, akik szerint túl gyorsan zajlik. A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ám - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.
A hivatalos kommunikáció szerint még nem döntötték el, hol fogja aláírni Schmitt Pál köztársasági elnök az új Alkotmányt.
Egy módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat "sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.
Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagja úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus, egy nyugati államban az a minimum, hogy az alkotmányban szerepeljen az önkormányzatiság eszméje, mert e nélkül nem lehet arról beszélni, hogy az alaptörvény tiszteletben tartaná a helyi közösségeket.
Április végére új alkotmánya lesz Magyarországnak. A tervezett szöveggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De mit gondol az alkotmányjogász az újdonságokról?
A Magyar Köztársaságot rövidesen felváltó Magyarország új alaptörvényének márciusban ismertté vált tervezete nem garantálja az eddigi szinten a szabad élet legfontosabb értékeinek érvényesülését – állítja a HVG és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) közös vállalkozásában készülő sorozat áprilisi jelentése, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.
Összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak – állítja Csanádi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a nemzeti konzultációs testület alkotmánykérdőívéről a HVG friss számában.
Az Európai Bizottság elnöke szerint minden EU-tagország számára kötelezettség a közös uniós értékek tiszteletben tartása. Hozzátette, hogy a nemzeti alkotmányozás kulcsfontosságú folyamat, amely teljes egészében a helyi lakosságra és intézményekre tarozik.
A szocialisták arra szólítják fel a kereszténydemokrata Rétvári Bencét, hogy "tartsa tiszteletben a tízparancsolatot, ne hazudjon".
Az MSZP amíg kormányon volt, addig a titokban, a nyilvánosság elől elzárva készítette el saját alkotmánytervezetét, most ellenzékben pedig az alkotmányozásból való kivonulással akadályozták meg a párbeszéd és a konszenzus lehetőségét - értékelt a KDNP alelnöke.
Kósa Lajos azt kifogásolja, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az új alkotmány ellen szervez chartatüntetést, miközben "ő maga is - titokban - (...) készíttetett alkotmányt".
A Szociális Unió elnöke szerint a szociális biztonsághoz, a munkához és a lakhatáshoz való jog biztosítására nem elég törekedni, ezt az állam feladataként szükséges meghatározni az alkotmányban.
Mesterházy egy ketyegő bombát helyezett el azon nyilatkozatával, hogy "az MSZP nem fog esküt tenni a Fidesz alkotmányára". Csak azt nem lehet még egyelőre tudni, hogy ezt a bombát az MSZP alá vagy a kormánypárt alá tette - írja Török Gábor politológus.
A rendszerváltás alkotmányát nem tartalmi hibái, hanem a magyar politika évtizedes válsága sodorta el. Az Orbán-alkotmány azonban nem lezárni, hanem kiteljesíteni fogja ezt a válságot - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Több módosító indítványt nyújtott be Lázár János a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához hétfőn.
