#alkotmány


Végszavazásra váró alkotmány: Kinek a kottája?

Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont a preambulum szerint is becses darabja lesz a múltnak – derült ki hétfőn, az új alkotmányról folyó parlamenti tárgyalássorozat utolsó előtti napján.


Szanyi Tibor: Minden esély megvan az előrehozott választásokra

Az ország lőporos hordón ül, minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél előbb el kell távolítani őket – fejtegette a hvg.hu-nak adott interjúban, egyebek között, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki az új alkotmány elfogadását is „nemzetellenes merényletként” aposztrofálta.


TGM: ha az emberek tudnák, miről van szó, sértené őket az új alaptörvény

Az InfoRádió Aréna című műsorában Tamás Gáspár Miklós kifogásolta, hogy az új alaptörvény tervezetéből kivették a szociális jogok garantálását és a társadalombiztosítás fogalmát. A mostani politika versenyt teremt az állami juttatások megszerzésére, az új alkotmány pedig előnyben részesíti a középosztály mainstream elemeit (rendezett életmódú, fiatal, gyerekes, fehér, keresztény, heteroszexuális egyének) ebben a kegyetlen versenyben - mondta.


Mi kerül végül be az új alkotmányba?

Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont hivatalosan is becses darabja lesz a múltnak. A HVG az elfogadott módosító indítványokat is elemezte.





Mi látszik Brüsszelben az alkotmányozásból?

Noha az Európai Parlament hétfői szakbizottsági döntése után nem került a magyar alkotmányozás témája a plenáris ülés elé, a rohamtempóban készülő szöveg számos nemzetközi szervezetet és politikai erőt éles kritikára indított. Lehet-e akkora külső nyomás, amely módosításokra veheti rá a kormányt?



Alkotmányban védené a vízvagyont az LMP

A jelenlegi alkotmánykoncepció nem tartalmaz az ivóvízbázis megvédésére szolgáló garanciákat. A Védegylet álláspontjára szerint a tervezet „kifejezetten arra teremti meg a módot, hogy ezt magánosítsák illetve elidegenítsék”.




Alkotmányozás: felszívja-e még magát az ellenzék?

Naponta szólal meg az ellenzék a Fidesz alkotmányozásának tartalma és metódusa ellen tiltakozva. Három demonstrációt már beharangoztak a parlamenti zárószavazást megelőző napokra. Vajon a zárószavazás, illetve az aláírás napján érdemes-e még előrukkolniuk valamivel?



Az MSZP az áprilisi törvényekkel állítja szembe az új alkotmányt

Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.



Nem fogja megszavazni az alkotmányt a Jobbik

Dúró Dóra kifogásolta, hogy nem kapott támogatást az a javaslatuk, amely magyar tulajdonban tartotta volna a föld- és ivóvízvagyont, de nem támogatták a kormánypárti képviselők egyebek mellett az ügynöklisták nyilvánosságra hozását, a halálbüntetés visszaállítását vagy a privatizáció jogszerűségének felülvizsgálatát sem.


Legyen bármilyen az alkotmány, a Fidesz megszavazza

A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák.