#alkotmány

Alkotmányozás: a zárószavazásig vezető út

A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.


Erre készül a Fidesz az alkotmányozás után

Az alkotmányozás csak egy része annak az intézmény-átalakítási folyamatnak, amelyet a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése után nyomban megkezdett. Ám a játszmának még nincs vége. Az új alkotmány több kétharmados törvénynek is megágyaz, s ha ezeket sikerül az alaptörvényhez hasonló gyorsasággal elfogadtatni, akkor az előrehozott választás sincs kizárva – véli Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója.


Nemzetközi alkotmányozási körkép

Alaptörvény fazonírozásakor érdemes kerülni az egypárti szabásmintát, valamint a hirtelen felindulásból megvalósított törvényalkotást, még akkor is, ha az alkotmány hatása nem feltétlenül a szövegén múlik, hanem azon a politikai kultúrán, amelyben alkalmazzák.


Tüntetések sokasága borítja ma föl Budapest életét

Több rendezvény is lesz az új alkotmány hétfői zárószavazásával kapcsolatban a Parlamenten kívül. Ezek többsége a készülő alaptörvény ellen tiltakozik, de szerveznek olyat is, ahol támogatják az alkotmányt. Az utcai rendezvények mellett vannak, akik írásban vagy nyílt levélben fejezték ki tiltakozásukat.


Megosztó alkotmány

Nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek a közvélemény a „nemzeti konzultációs” kérdőíveket a HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint.







Egy asztalhoz ült kormánypárt és ellenzék az alkotmányról vitázni

Az alaptörvény kiszélesíti a legfontosabb jogokat a Fidesz szerint, a szocialisták viszont úgy látják, alkotmányozás címén a jelenleg kormányon lévők hatalmának "bebetonozása" folyik - hangzott el Szombathelyen pénteken kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen.



Ungváry Krisztián a preambulum hazugságáról ír

Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága - írja Ungváry Krisztián történész az Indexnek írt cikkében. A büntetőjogi felelősséget történelmi tetteikért az érintetteknek kell vállalniuk - szögezi le.


„Az új alkotmány egypárti lesz”

Élénk vita alakult ki két ismert liberális jogász és két kormánypárti képviselő közt azon a csütörtök esti budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet az új alkotmányról szervezett a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület. Többek közt elhangzott: „Ez az alkotmány szakít a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel.”





Gulyás Gergely: Zsigerből támadják az új alkotmányt

„Orbán Viktor csak beváltotta, amit ígért a választási kampányban: új alkotmányt kap az ország, ezért politikai értelemben sem illegitim a most készülő alaptörvény. Annál inkább az ellenzék magatartása az, mivel egy szóval sem jelezték, hogy ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek” -- nyilatkozta a hvg.hu-nak Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke.


Alkotmány: miért nem lesz népszavazás?

A Medián ügyvezető igazgatója szerint az alkotmányozási folyamat legnehezebben kommunikálható mozzanata az, hogy ha társadalmi igény van a népszavazásra, akkor miért nem lehet referendumot kiírni.


Letiltotta a rendőrség a Schmitt Pálhoz tervezett tüntetést

A rendőrség a csütörtökre szervezett tüntetés előtt reggel bejelentette, hogy mégsem lehet megtartani az alkotmányozás ellen tiltakozó „Szellemjárás Schmitt Pálnál” demonstrációt - tudatta közleményében a szervező 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom. A szervezők ezért a pénteki sajtószabadság-tüntetést ajánlják a szimpatizánsok figyelmébe.