#alkotmány


Török Gábor: Miért kell nekünk új alkotmány?

Orbán Viktor beszédének egyetlen olyan pontja volt, amely valóban konkrét jövőbeni cselekvésre vonatkozott: bejelentette, hogy a jövő héttől elkezdődik az új alkotmány előkészítésének folyamata. De miért kell új alkotmány? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus.


Zsákbamacska alkotmánymódosítás

A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.


Búcsú a váltás rendszerétől

A jelen heteiben Magyarország nemcsak a mostanáig élt „rendszerváltó rendszer” megalapozásának változatos évfordulóit ünnepelheti, de el is búcsúzik az átmenet rendszerétől. A legtöbb lényeges tekintetben új világot üdvözöl: a jövő immár tényleg elkezdődött.



Bihari Mihály: Az egész politikai osztályt nem lehet bűnözőként kezelni

A kormány- és az ellenzéki pártok közötti engesztelhetetlen szembenállás egy olyan politikai kultúrát tükröz, amelyben ismeretlen a megegyezésre törekvés, még a párbeszédet is árulásnak tartják. Ilyen légkörben a politika kriminalizálódik - figyelmeztet a hvg.hu-nak adott interjúban Bihari Mihály, a rendszerváltás alapító atyáinak egyike. Az ELTE jogi karának állam- és jogbölcselet professzora, kilenc évig volt alkotmánybíró, majd 2005 és 2008 között az Alkotmánybíróság elnöke.


Török Gábor: Ki nyert az Ab döntésével?

Török Gábor politikai elemző aktuális blogbejegyzése az Alkotmánybíróság mai döntéséről szól. Milyen hatást gyakorolhat a politikai szereplők helyzetére a vagyonadóról szóló törvény lényegi részének alkotmányellenessé nyilvánítása?


A vagyonadó összhangban van az alkotmánnyal

A Pénzügyminisztérium szerint a vagyonadóról szóló törvény összhangban van az alkotmánnyal, eleget tesz az alaptörvény által támasztott követelményeknek, előkészítését pedig széles körű szakértői egyeztetés előzte meg - reagált a tárca Szabó Máté országgyűlési biztos felvetéseire.



Minden hatalom a népé? Újítsuk meg intézményeinket!

Seres Mária legutóbbi népszavazási kezdeményezésének bukása felhívja a figyelmet: Magyarországon a képviseleti demokrácia hézagainak pótlására ma már alkalmatlanok a közvetlen demokrácia hagyományos eszközei, többek között azért, mert a pártpolitika már oda is „betette a lábát”. Megújuló intézményekre lenne szükség, a külföldi példák is ezt sugallják- írja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.


Miért alkotmányellenes a családi pótlék? Kiszámoltuk.

A hétfőn megszavazott törvénymódosítás szerint 2009. január 1-jétől a családi pótlék oktatási adóterhet nem viselő járandóság. Ez visszamenőleges személyijövedelemadó-kötelezettséget jelent majd a kihirdetést megelőző időre is, mivel az év első felében szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék.


Alkotmánymódosítással korlátoznák a szólásszabadságot

Alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány a szólásszabadság korlátozására - erről Gyurcsány Ferenc beszélt a Hírszerző hírportálnak adott, hétfő reggel megjelent interjújában. A cigánysággal szembeni ellenérzések kapcsán a miniszterelnök azt mondta: ezek a konfliktusok rövid távon csak enyhíthetők, a helyzet rendezésére csak hosszú távon van lehetőség.