Az Orbán-rendszer, a Tisza-kormány és a többség határai
A jogállamiság nem pusztán a gyenge kormányok intézménye, amelytől egy erős felhatalmazással, többségi támogatással bíró kormány eltekinthet.
#alkotmány
Szabó Andrea: Ha az új alkotmány sem lesz a miénk, akkor mi marad nekünk?
A harmadik rendszerváltásnak nem újabb győztes alkotmányára van szüksége. Hanem a mi alkotmányunkra. Olyanra, amelyet ismerünk, értünk, megvitattunk, alakítottunk, népszavazáson erősítettünk meg, és ezért meg is védünk, ha szükséges.
Ha az országgyűlési képviselők választhatóságát korlátozzák, akkor az EP-ben és önkormányzati testületekben dolgozókét miért nem?
Jogilag nem volna akadálya, hogy a választhatósági korlátozás más választásra is kiterjedjen – legalábbis nem több, mint az országgyűlési mandátumkorlátozás esetében.
Tapsviharral, felállva ünnepelték a tiszások, hogy megszabadulnak Sulyok Tamástól – videó a parlamentből
Az ellenzéki frakciók közül csak a Mi Hazánk ült be a parlamentbe hétfőn. Sem a Fidesz, sem a KDNP nem volt jelen az Alaptörvény 17. módosításának szavazásán. Magyar Péter hosszú beszédet tartott, Toroczkai László visszaszúrt, majd szavaztak.
Az az Orbán Viktor követel alkotmányosságot, aki 2010 óta semmilyen határt nem tartott tiszteletben
Az orbáni felfogás szerint ellenzékben védelmezni, a hatalomban viszont kiiktatni kell a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán Viktor az elmúlt 16 évben a független intézményeket mind letarolta, az élükön hátrahagyott, hozzá hű emberek elmozdítása próbára teszi a demokráciát.
Tényleg kigyomlálná a kereszténységet a Tisza az Alaptörvényből?
Több ponton is beleíratta a fideszes kétharmad az Alaptörvénybe a kereszténységre való hivatkozást. Ebből az egyiket kihúzni javasolja a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Sokan rögtön keresztényüldözést kiáltottak. De van-e okuk rá?
Vissza lehet szerezni jogszerűen a NER-es vagyonokat – Fülke
Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére, és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Ügyvédkör: Alkotmányos válságot idézett elő a szolidaritási pereket beszüntető kormányrendelet
Horváth Lóránt elnök szerint az államfőnek mint az alkotmányos rend védelmezőjének kötelessége lett volna fellépni a rendelet ellen.
„Azt csinálok, amit akarok. Én vagyok az Amerikai Egyesült Államok elnöke” – tényleg mindent megtehet Trump?
Aligha gondolták volna az Egyesült Államok alapító atyái, hogy az alkotmányba illesztett erős elnöki jogkörök visszaütnek. Bár többen visszaéltek ezzel a lehetőséggel, Donald Trump csúcsra járatja.
A Kúria is jóváhagyta a terézvárosi Airbnb-tiltást
2026 januárjától a hatodik kerületben megszűnik a rövidtávú lakáskiadás lehetősége.
Elrettentő hatása nem más, mint illúzió – mit követett el az utolsó bűnöző, akit kivégeztek Magyarországon?
Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?
Új alkotmányt írat Erdogan, hogy hatalomban maradhasson
A jelenlegi alkotmány szerint Erdogan csak akkor maradhat jelenlegi, 2028-ig tartó mandátumán túlmutatóan elnök, ha előrehozott választásokat ír ki.
Bár nem is indulhat, mégis árulják már a „Trump 2028”-feliratú pólókat az elnök webshopjában
Az USA alkotmánya ugyan tiltja, hogy valaki harmadszorra is betöltse az elnöki hivatalt, ám Trump szerint ezt a korlátozást meg lehet kerülni.
Megszavazták a gyülekezési jogot korlátozó és a drogokat betiltó 15. Alaptörvény-módosítást
A teremtési sorrendet ugyan nem írták bele az Alaptörvény 15. módosításába, de a Pride tiltásának kulcsát, a drog elleni harcot, a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát és a készpénz védelmét gránitba vésték.
Szájer József szerint ahogy a mosógépeknél, úgy az alkotmánynál is az első időszakban jönnek elő a javítandó hibák
Szerinte azért kell megvédeni az alkotmányban egyértelmű dolgokat is, mert ezeket az alapvető értékeket is megtámadták.
Dobszay János: Miért veszélyes az alkotmányba írni a teremtéstörténetet?
Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
Magyarország elrettentő példájára hivatkozott a francia miniszterelnök, mielőtt megszavazták az abortuszhoz való jog alkotmányba foglalását
A 902 francia parlamenti képviselő közül 780-an szavaztak a törvényjavaslat mellett, 72-en ellene, 50-en pedig tartózkodtak a versailles-i rendkívüli szavazáson.
Válaszúton a 75 éves Izrael – maradhat-e demokratikus és zsidó egyszerre, lesz-e alkotmány
Alkotmányos krízis, demokráciadeficit, politikai válság? Feldúlt időszakban ünnepli fennállásának 75. évfordulóját Izrael, s ez alkalmat kínál az alkotmányozásra.
Ma van az Alaptörvény születésnapja, de mintha már senkit sem érdekelne
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
A „keménytökű" nő, aki egyedüliként mer nemet mondani Putyinnak
Interjút adott a Novaja Gazeta Europe-nak Ljudmila Naruszova, a Duma felsőházának tagja, aki legutóbb arra a törvényjavaslatra mondott nemet, amely a katonai behívások rendszerét módosította – ezt, mint mesélte, a tisztítóban megköszönték neki. A politikus elmondta, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy kiszálljon a politikából, és beszélt az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatáról is.