Levélben reagált Magyarország londoni nagykövete, az alkotmányozás előkészítésére létrehozott nemzeti konzultációs testület tagja a The Economist által a magyar alkotmányozási folyamatról nemrégiben közölt írásra.
Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én délben, a televízió nyilvánossága előtt a Sándor-palotában írja alá Magyarország, hét elején elfogadott új alaptörvényét.
Az új alaptörvényről, az igazságügyi szolgálatok működéséről és a két ország közötti jó együttműködés fontosságáról beszélt Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára azon a tárgyaláson, ahol a Kínai Népköztársaság Igazságügyi Minisztériumának miniszterhelyettesével, Hao Chiyonggal ült egy asztalhoz - olvasható a kormány honlapján.
Az országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma - olvasható a Méltányosság-blog friss bejegyzésében.
Végre itt az új alaptörvény! A széles társadalmi konszenzuson alapuló alkotmány az egész ország javára válik majd. A fanyalgók kórusán át is messzire hallatszik a nemzet tiszta hangja.
A harmadik köztársaság megmaradt, a kormányzat ellensúlyai meggyengültek – írja az új alkotmány kapcsán a csütörtökön megjelenő HVG.
A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist, amelyben arra jut: a magyar parlamentben "folytatódik a szokásos ügymenet".
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármely más országból – akár Németországból is – beavatkozzanak a magyar alkotmányozási folyamatba – reagált a miniszterelnök szóvivője a német külügyi államminiszter hétfői nyilatkozatára.
Megdöbbentette a magyar diplomáciát a német külügyminisztérium államminiszterének nyilatkozata, amelyben Werner Hoyer aggodalmának adott hangot az új alkotmánnyal kapcsolatban - tudatta Németh Zsolt parlamenti államtitkár az MTI-vel.
"A jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor miniszterelnök populista pártja, a Fidesz kétharmados többsége által ellenőrzött parlament nem vette figyelembe a szocialista ellenzéknek és a civil szervezeteknek az ország új alaptörvényével kapcsolatos éles bírálatait" - írja a Les Échos című francia gazdasági napilap.
Egy párt alkotmánya cím alatt közöl kommentárt az új magyar alaptörvényről a Sme című szlovák napilap kedden. "A választások óta eltelt egy év alatt a Fidesz kétharmada teljes mértékben kicserélte az állam alkotmányos alapjait" - vélekedik Peter Schutz, a kommentár szerzője.
Ultrakonzervatívnak nevezi az alaptörvényt a Le Soir című francia nyelvű brüsszeli lap, amely terjedelmes írásban számolt be kedden az új magyar alkotmány elfogadásáról.
Fontos nap a mai – nyitotta az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott előadását Tölgyessy Péter. Azoknak is fontos, akik szeretik Orbán Viktort, nekik ünnep van. Számukra az új alkotmány azt jelenti, hogy az ország megszabadul a zavaros húsz évtől. Az ország másik felének viszont gyásznap, nagypénteki golgotajárás. Hogy lehet, hogy egy demokratikus országban egy parlamenti döntés ilyen véleményeket generáljon? – tette fel önmagának a kérdést az előadó.
"Ez egy Fidesz-alkotmány, nem egy magyar alkotmány" - nyilatkozott a Deutsche Welle német rádiónak Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöld párti képviselője.
A francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".
Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya a hétfőn az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban hatpontos állásfoglalást tett közzé 2011. április 17-én.
Lázár János szerint az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem adósságtörlesztés, az eddigi alkotmányos keretek ugyanis működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.
Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki hétfőn Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere.
Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban; a volt köztársasági elnök októberben egy magyarországi hetilapban közölte álláspontját, majd több előadást is tartott a témában Budapesten - közölte a volt államfő titkársága hétfőn az MTI-vel.
