A cikk szerzője, Massimo Prandi szerint a kormányfő legfőbb célja az volt, hogy "eltörölje a szovjet megszállók által sugallt 1949-es alkotmány minden nyomát". Ehhez a törvényalkotók Magyarországnak a kommunizmus előtti gyökereihez nyúltak vissza: "Isten, kereszténység, Szent Korona, haza és a család hagyományos értékei tartoznak mostantól a hivatalos magyar nemzeti identitásba" - fogalmaz a jegyzetíró, hozzátéve, hogy "a vitatott pontok nem korlátozódnak a szimbólumokra". Massimo Prandi a kiskorú gyerekek után az anyáknak járó szavazati jogot tartja a hétfőn elfogadott alkotmány egyik "legmegdöbbentőbb ötletének". (Ez a javaslat végül nem került bele az elfogadott törvénytervezetbe.)

Kifogásolja azt is, hogy "az Alkotmánybíróságot megfosztják attól a jogától, hogy költségvetési kérdésekben állást foglaljon, ha a büdzsében az államadósság nem haladja meg a teljes hazai össztermék felét. (A kérdéses passzus valójában arról rendelkezik, hogy a testület a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.) A Költségvetési Tanács ugyanakkor politikai válságot okozhat abban az esetben, ha "a parlamentnek és a kormánynak nem sikerül (az államadósság) ezen korlátozását tiszteletben tartó költségvetési tervezetet elfogadnia" - tette hozzá.

A szerző megjegyzi, hogy az alaptörvény ellenzői Brüsszeltől kérnek segítséget az új alkotmány módosításához. A "lakosság kényelmes többségének támogatását élvező és az álláspontjához ragaszkodó" Orbán jelezte, hogy hajlandó az alkotmányt az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos szóvivője, Matthew Newman pedig arra emlékeztetett, hogy "a magyar alkotmánynak összeegyeztethetőnek kell lennie az európai értékekkel" - írta a Les Échos.